Hetek blog

Reakciók Wildersre, avagy a kommunista utódpárt esete a szólásszabadsággal

2018/01/30. - írta: Hetek_hu

wild_sopron.jpg

Geert Wilders Sopronban

Az elmúlt hosszú hétvégén Magyarországra látogatott Hollandia legnépszerűbb politikusa, az iszlámkritikus felszólalásairól ismert Geert Wilders. A tavalyi választásokon előretört, majd 1,4 millió szavazattal a második helyen befutó Szabadságpárt elnöke, Halállistán című könyvének magyar nyelvű kiadása okán látogatott el hazánkba, amelyet magyar származású felesége révén második otthonának is tart.

A közel 14 éve halálos fenyegetésben élő holland politikus feszített tempóban 3 nap alatt összesen öt városban fordult meg, mindenütt százak hallgatták előadásait – a budapestit élőben is közvetítették a Facebookon is -, több helyen vastaps fogadta. A rendkívüli biztonsági intézkedések közepette Wilders több mint tíz sajtóorgánumnak adott interjút, szinte a teljes magyar média tudósított az előadásairól, emellett ellátogatott az ATV Egyenes Beszéd és az M1 Ma Este című műsorába is, valamint vendége volt a Hit Rádió esti magazinjának is. Utazása záróakkordjaként találkozott az általa a 2017-es év emberének választott magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral is.

Wilders a De Telegaaf holland napilapnak a találkozóval kapcsolatban elmondta, „hősnek” tartja Orbán Viktort, aki ma Európában élére állt azoknak, akik a nemzeti kultúra megőrzéséért, a migráció féken tartásáért és a nemzetállamok megerősítéséért küzdenek. „Ellenzi az Európai Unió beavatkozását, és elmondta nekem, hogy Magyarország nem muszlim, hanem keresztény ország, és ennek így is kell maradnia” – fogalmazott a holland politikus. Wilders nem most először találkozott a magyar miniszterelnökkel. 2016-ban azt mondta neki, „sok millió ember ért egyet önnel Európában az iszlamizáció elleni harcban és a nemzetállamok megerősítésében”. Havasi Bertalan a 444 megkeresésére csak annyit közölt: „Igen, Orbán Viktor valóban fogadta Wilders urat, nem hivatalos keretek között. S már nem először.”

orbwild.jpg

Persze nem mindenki fogadta ekkora lelkesedéssel a karakán kiállásáról híres politikust. A hazai sajtó liberális, illetve ellenzéki fele több jelzőt is aggatott a nem mindennapi látogatóra. A Magyar Nemzet „idegenellenes”, „szélsőségesen muszlimellenes”, az Alfahír pedig „kelet-európaiakat” mószerolónak nevezte Wilderst. Az index arról cikkezett, hogy a politikus karriert épít a „nála beakadt” iszlám kritikájából, míg a Magyar Narancs egyszerűen futóbolondként ír a szabadságpárti vezetőről. Szerencsére Wilders és társai küzdelmének is köszönhetően ma Európában még mód van különböző vélemények ütköztetésére, és ez így is van jól.

*

A Hetek megkérdezte a parlamenti ellenzéki pártok véleményét is Geert Wildersről.

Az MSZP a politikus egy korábbi kijelentését követő bírósági ítéletre hivatkozva hangsúlyozta, távol kellene tartanunk „ezen eszmék képviselőit a magyar határtól”.

Az LMP szerint Wilders és Orbán is „rég feladta a demokratikus értékek szerinti politizálást”. Az ellenzéki párt szerint az bennük a közös, hogy „a propaganda és a hazugságok világában élnek, nem törődnek semmit a valós problémákkal, és úgy általában a valósággal”. Majd hozzáteszik, ahogy a Szabadságpárt elnökének nem sikerült kormányra kerülnie tavaly, „úgy Orbán Viktor kormányát is leváltja Szél Bernadett vezetésével az LMP”.

A DK Wilderst egy idegengyűlölő politikusnak tartja, aki „a félelmek felkorbácsolásával és előítéletek szításával” gyűjt támogatást. Hozzáteszik, kijelentései „ennek megfelelően túlzóak, rosszindulatúak, vagy egyenes hazugok”. A DK úgy véli, Wilders hazájában perifériára került, tavaly a vártnál jóval gyengébb eredményt ért el. „Az, hogy Orbán csodálói és támogatói az Európa-ellenes és szélsőjobboldalról kerülnek ki, senkit sem lephet meg a miniszterelnök elmúlt évekbeli teljesítménye után” – írták szerkesztőségünknek.

(frissítés, 01.31. 09:44)

A Jobbik Geert Wilders politikájával és retorikájával több okból sem tud azonosulni. Amíg Kelet-közép Európában még legitim vitát lehet indítani arról, hogy multikulturális társadalmakban éljünk-e, egy gyarmattartó múltra visszatekintő országban, ahol több évszázados kísérletezés zajlik a multikulturalizmussal, ez felettébb furcsa - legalább is a realitásérzék teljes hiányáról árulkodik. Ráadásul a holland Szabadságpárt az iszlám-ellenes kirohanásaival nem a valódi európai értékek mellett, a keresztény Európa eszméjéért, hanem az Európát végletekig meggyengítő szélsőséges liberalizmus védelmében áll ki. Az nem meglepő számunkra, hogy ez az örjöngő, szélsőséges populizmus Magyarországon Orbán Viktorban talált szövetségesre. A Jobbik továbbá úgy látja, hogy Európát a migrációtól meg kell védeni, de abban a valódi keresztény értékeihez való visszatalálás jelenti az egyetlen esélyt. Az iszlám elleni hangzatos kirohanások kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a valós problémával, értékeink feladásával ne kelljen szembenéznünk. Ez rövidtávú, felelőtlen politikai haszonszerzés. Meggyőződésünk, hogy a szélsőséges iszlám tanok terjedése és a terrorizmus elleni fellépést egyedül a vallások közötti együttműködés, a mérsékelt iszlámmal való párbeszéd tudja elősegíteni.

*

A Hetek pénteken megjelenő számában interjút olvashatnak Geert Wildersszel, ám néhány apróságot már most megjegyeznénk a fentiekkel kapcsolatban:

  • Wilders az évszázadokon át a szabadság európai hídfőállásának számító Hollandiában egy olyan helyzetben lett élvonalbeli politikus, amikor igenis életveszélyes lett bizonyos politikailag nem korrekt állítások megfogalmazása – akár az iszlámról, akár a neki behódoló baloldalról.
  • Ennek ékes bizonyítéka két tragikus kimenetelű merénylet a holland szólásszabadság két mártírja, Pim Fortuyn és Theo van Gogh ellen.
  • Fortuynt, a modern európai iszlámkritika jelentőségében csak Oriana Fallaccihoz mérhető alakját ellenfelei pont úgy szélsőjobboldalinak, rasszistának bélyegezték, mint mai utódaik Wilderst. Ennek egyetlen oka volt: a magáról elnevezett pártja élén 2002-ben választási győzelem küszöbén álló Fortuyn, aki nyíltan vállalta homoszexualitását, tisztában volt azzal, hogy az Európába özönlő muszlim tömegek életveszélyt jelentenek rá személyesen, a velük szembeni önfeladás pedig az európai szabadságra és általában a kontinens sokféleségére.
  • Fortuynnak egy szélsőbaloldali aktivista által történt 2002-es meggyilkolása világosan jelezte, hogy Hollandiában valami megváltozott, a szabadság ellenségei immár nem csupán megbélyegzéssel, kirekesztéssel, hanem fizikai erőszakkal is készek elhallgattatni a szabadság barátait.
  • Theo van Gogh filmrendező két és fél évvel Fortuyn után esett egy muszlim férfi merényletének áldozatául – bűne az volt, hogy több ízben kritizálta az iszlám nőkkel szembeni bánásmódját.
  • Wilderst 2011-ben az amszterdami bíróság felmentette a gyűlöletkeltés vádja alól, miután bevándorlást támogató NGO-k feljelentették, amiért írásaiban és 2008-as, Fitna (Viszály) című filmjében annak a véleményének adott hangot, hogy a muszlim vallás természeténél fogva erőszakos, a Korán olyan, mint Hitler Mein Kampf című műve, ezért be kellene tiltani.
  • Wilderst 2016-ban valóban elítélték, amiért két évvel korábban egy nagygyűlésen azt ígérte támogatóinak, tesz róla, hogy kevesebb marokkói bevándorló éljen Hollandiában.

*

Abszurd lenne, ha a szólásszabadságért harcoló Wilders látogatásával kapcsolatos negatív véleményeket kifogásolnánk. Örülünk, hogy Magyarországon Wilders barátai és ellenfelei egyaránt kifejthetik a látogatásával kapcsolatos véleményüket. Egy reakcióra azonban érdemes kitérni, a kommunista utódpártéra, amely nem Wilders mondanivalóját kifogásolja, hanem ki akarja őt tiltani Magyarország területéről.

Azért itt érdemes föltenni a kérdést, hogy abból, amikor az MSZP a fenti bírósági ítéletre hivatkozva azt szorgalmazza, hogy Wilderst tartsák távol a magyar határtól, vajon milyen következtetés vonható le például olyan, egykori vagy jelenlegi prominens szocialistákra nézve, mint Hunvald György, Hagyó Miklós, Zuschlag János, vagy éppen a csalási ügyben meggyanúsított Czeglédy Csaba? Vagy a kommunista utódpárt morális szigora nem terjed ki a korrupció- vagy csalásgyanús ügyekre, csak a neki nem tetsző véleményekre?

Talán nem véletlen, hogy az MSZP „megújulásának” legújabb garanciája, Karácsony Gergely épp most kötött szövetséget két hírhedt szélsőbaloldali formációval, Vajnai Attila és Kalmár Szilárd pártjával. Előbbi soha nem tagadta kádárizmusát, utóbbi nemes egyszerűséggel csőcseléknek nevezte az 1956-os mosonmagyaróvári ávós sortűz áldozatait (!).

A jelek szerint nem lesz nehéz együttműködniük. A szólásszabadsághoz való viszonyban az MSZP már felzárkózott a kádáristákhoz. Vagy inkább visszatért saját gyökereihez.

Szólj hozzá!

A nagy földindulás: Orvtámadás Erdély ellen

2017/12/09. - írta: eisen64

Magyary Ferenc írása a gyulafehérvári nagygyűléshez vezető útról

albaiulia.jpg

Agresszió tört Erdélyre 1916. augusztus 27-én. Román csapatok jelentek meg a gyakorlatilag őrizetlen hágókon a hadüzenet átadásával szinte egy időben, lelőtték a mit sem sejtő határőröket, hivatalnokokat, beözönlöttek Erdélybe, ahol az erdélyi románság felvirágozva és éljenzéssel fogadta őket. (A magyar történészek szerint inkább tartózkodva. Valószínűleg mindkettőre akadt példa.) Ma már emléktábla hirdeti a Bratocsa-hágón a román hősök dicséretét, akik életüket adták Erdély megszerzéséért.

Tovább Szólj hozzá!

"Nem tudom mennyi van hátra, de addig segíteni akarok másokon"

2017/11/21. - írta: Hetek_hu

Utolsó beszélgetés Stadler Józseffel, az egykori akasztói milliárdossal

a1000.jpg

"Nem tudom, mennyi van hátra, de ezt az időt ki akarom használni arra, hogy másoknak segítsek, és persze arra is, hogy bebizonyítsam: ártatlan vagyok." - mondta a Heteknek adott utolsó interjúban Stadler József.  A juhászból lett milliárdos vállalkozó 66 éves korában hunyt el.

Tovább
Szólj hozzá!

Szociális ellátás nonprofit alapon, Csobánkán (videó)

2017/11/17. - írta: Hetek_hu

csobanka-irmak1.jpg

Döbbenetes jelentések látnak napvilágot az idős- és fogyatékos-otthonokról. Ellenpéldaként bemutatunk egy olyan nonprofit intézményt, amely virágzik: 8 éves várólistáik vannak, mert a lakók jól érzik itt magukat, és eszük ágában sincs meghalni!

Itt kicsi a fluktuáció, mivel kevés lakónkat veszítjük el idő előtt, így sokat kell várni a bejutásra” – mondja Vízvári Csilla, az Irmák Nonprofit Kft. vezetője. A társaság civil fenntartóként elképesztő hatékonysággal működtet három, időseket és 18 év feletti, fogyatékkal élőket ellátó szociális intézményt. Csobánkán járunk, a Pilis lábánál idilli természeti környezetben találjuk meg úti célunkat, a fogyatékkal élő felnőtteket foglalkoztató és ellátó szociális otthont. Az IRMÁK Nonprofit Kft. 2000-ben vett át fenntartásra három Pest megyei állami szociális intézményt: egy idősotthont Piliscsabán, illetve két fogyatékkal élőket ellátó intézményt Albertirsán és Csobánkán. 

csobanka-irmak2.jpg

„Szeretnénk, ha az emberek eljönnének hozzánk, és megismernének minket”. Vízvári Csilla (balra), az Irmák Nonprofit Kft. ügyvezetője és Kuntz Nóra (jobbra), a csobánkai intézmény vezetője

Ott jártunkkor a csobánkai intézmény a kitagolás lázában ég: az IRMÁK nonprofit Kft. ugyanis nemrég nyert el egy EFOP-pályázatot, amelynek keretében 2018. december 31-ig megvalósítják a 125 fős nagyintézmény kitagolását tizenegy családi házba – úgynevezett közösségi vagy támogatott lakhatásba –, plusz egy szolgáltatási központba. „A lakóink egy szabadabb, családiasabb környezetben fognak élni, miközben továbbra is ugyanúgy megkapják az igényeiknek, szükségleteiknek megfelelő ellátást, mint eddig” – magyarázza Kuntz Nóra intézményvezető.

Az intézmény felnőtt korú, enyhe és közepes értelmi fogyatékos emberek ellátását és foglalkoztatását biztosítja, ami köznyelvre lefordítva azt jelenti, hogy ezek a személyek kisiskolások vagy óvodások értelmi szintjén megrekedt, örök gyerekek. Nem éppen tehetős családok leszármazottai, Kuntz Nóra elmondása szerint karácsony este a 125 lakójukból 72-en maradtak bent, azaz több mint a felüknek nincs olyan családja, amely elfogadná őket teljes értékű családtagként. A többség bentlakó, továbbá van olyan is, akit a családja csak napközben vagy hétfőtől péntekig hoz be. 

 

Szólj hozzá!

Biblia Múzeum: a világ legnagyobb kiállítása a Könyvek Könyvéről

2017/11/17. - írta: Hetek_hu

November 17-én nyílik Washingtonban, a Capitolium közelében

bibliamuzeum.jpgA Capitoliumtól két sarokra lévő hatalmas, nyolcszintes és 40 ezer négyzetméter összalapterületű intézményt egy milliárdos keresztény üzletember hozta létre, 500 millió dolláros alapítói támogatással. A látványos projektről a Hetek november 17-ei számában írtunk részletesen.

Tovább Szólj hozzá!

Lelkifröccs Csernustól - borászkodik a legismertebb magyar pszichiáter

2017/11/13. - írta: Hetek_hu

csernus.jpg

Évek óta festői környezetben, Noszvaj környékén él, borászata van, tavaly kávézót is nyitott, és nem mellesleg 16 éve járja az országot előadásaival - kíváncsiak voltunk Csernus Imrére, ezért egy csendes hétköznap délelőtt ellátogattunk hozzá.

Miért váltott életformát?

– Az egész életemet érzésből teszem, és nem akarok senkinek se megfelelni. Amikor nem érzem jól magam valahol, akkor tudatosan elkezdem keresni azt a helyet, ahol jól vagyok.

És mitől érzi jobban magát itt, mint máshol?

– Az érzéseket nem lehet megmagyarázni. Persze vannak racionális okok, hogy itt a Bükk lábainál tiszta levegő van, festői szépségű falu, kedves emberek, akik köszönnek reggelente. De számomra a legfontosabb az, hogy itt jól érzem magam, és imádok pincérkedni hétvégente.

Kifejezett célja volt falura költözni és vendéglátással foglalkozni?

– Éveken át ingáztam innen Budapestre, amíg volt ott magánrendelésem. Ezt a Csendülő nevű kávézót csak tavaly május óta üzemeltetjük. Egy közösségi helyet akartam létrehozni itt, ahol a betérők is jól érzik magukat. Ez rajtam is múlik: számtalan helyen jártam már, ahol a pincérek rosszul néztek ki.

Ez ma elég trendi dolognak tűnik, hogy híres emberként visszavonul és kávézót nyit.

– Én a nyilvánosságtól már elég régen visszavonultam. Azután, hogy felismertem: a média valójában csak használja az embereket, odáig, amíg profitot termelnek neki.

Amikor belépett a médiába, mást hitt róla?

– Nem foglalkoztam a médiával. Én üzeneteket szerettem volna továbbítani az embereknek, és úgy érzem, hogy abban a félévben ez sikerült is.

Sokkterápiának nevezik a módszereit, ezt mivel magyarázza?

– Általában a felületes kommunikáció jellemző ránk, legfőképpen önmagunkhoz. Kesztyűs kézzel bánunk önmagunkkal, és ugyanezt a kommunikációs stratégiát alkalmazzuk mások felé. És abban a pillanatban, hogy valaki kimondja azt, amit érez, az sokkoló – merthogy én mindent megteszek azért, hogy őszinte legyek. Miközben a másik ezerrel törekszik arra, hogy ne kerüljön napvilágra az, amit ő is érzékel, már régóta. Én viszont megfogalmazom azt hangosan, annak ellenére, hogy a másiknak ez tetszik vagy nem tetszik.

Tehát csak önmagának tartozik felelősséggel azért, amit tesz?

– Elsősorban igen, és azt látom, hogy ez sok, magát felnőttnek nevező emberből hiányzik. Csak magyarázkodás van, meg felelősséghárítás. Mindig valaki más a hibás azért, ami velem történik.

Létezik olyan, hogy néplélek? Felmérések szerint a magyarok jellemzően kerülik a konfliktust, a kockázatot, a bizonytalanságot.

– S ha nagy ritkán mégis kockáztatnak, és ráfáznak, akkor elkezdenek pánikolni. De ahogy a negatív érzések intenzitása csökken, megnyugszik az illető, hogy mégsem olyan nagy a baj.

És minden megy tovább, ahogy addig?

– Persze. A következő pofonig.

Miért nem változtat?

– Mert nincs önbizalma, konfliktushelyzetben nem vállalja fel az érzéseit. Inkább okoskodik és magyarázkodik. Olyan arcot mutat másoknak, amivel valójában nem rendelkezik, arról kommunikál, amire ő vágyik. A vágyait éli meg realitásnak, ami valójában hazugság.

Lehet, hogy azért, mert senkit nem érdekelnek az érzései.

Kérdés, hogy akkor mit keres abban a helyzetben? Néha megkérdezem a másikat: beszélhetek veled őszintén, van rám időd? Ha igen, akkor el kell mondani mindent. Különben előbb-utóbb kirobban kéretlenül is, mert a feszültség időnként felgyűlik. Utána persze megbánom: nem kellett volna elmondani, mert mindig ráfázok. Így van: mert nem kérdeztem meg a másikat, hogy elmondhatom-e.

Ennyi a titok?

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Szólj hozzá!

Halloween helyett: A legnagyobb ajándék a Messiástól

2017/10/31. - írta: Hetek_hu

Új és örök élet, teljes extrákkal

eternal-life.jpgA Szentírás szerint az ember félelmének a legfőbb, primer oka a haláltól való félelem (vagyis a halálnak való kiszolgáltatottság), ami azt is jól jelzi, hogy a halál nem egy jó, elfogadható, természetes állapot. Az ember nem tud (mert nem is lehet) kibékülni a halállal, még ha ezt a különböző kultúrák, civilizációk, vallások próbálják is elérni. A Biblia jó híre (evangéliuma) az emberiség számára pontosan az, hogy Isten a halállal, mint az ember ősi ellenségével elbánt és fel is fogja azt számolni, Jézus Krisztus, az Ő Fia által.

Tovább
Szólj hozzá!

Mészáros István László: A Szabadságról - a reformáció kezdetének 500. évfordulóján

2017/10/30. - írta: Hetek_hu

screen-shot-2017-10-11-at-8-55-21-am.png

A szabadság Felülről jön.

Sem nyugatról, sem keletről, sem északról, sem délről.

Onnét Fentről jön, Szellem szárnyán a szívbe, majd innét tovább,

anyanyelven, megállíthatatlanul!

(Monda Jézus: „megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz titeket.”)

Szólj hozzá!

Kampányfinis a szomszédban

2017/10/05. - írta: Hetek_hu

Parlamenti választások Ausztriában

Kevesebb, mint tíz nap választja el Ausztriát a parlamenti választásoktól. Október 15-én járulhatnak az ország választási joggal rendelkező polgárai az urnák elé. Miután „karosszékben ülve“ végignéztük az amerikai választások körüli botrányokat, nagy meglepetésre mi is benne vagyunk egy eddig errefelé ismeretlen, szennyes választási kampányban. Az osztrák választási stílusra nem volt eddig jellemző az a fajta sárdobálás, aminek nyár óta szem-, és fültanúi lettünk.

kern-kurz-und-strache-in-der-ersten-dreier-konfrontation-41-72836462.jpg

Tovább Szólj hozzá!

Isten éltessen, Magyarország!

2017/08/20. - írta: Hetek_hu

Mészáros István László a magyarság megmaradásáról és egy keresztény nemzet születéséről

20056230_nagykep.jpg

Augusztus 20. a magyar államalapítás és államalapító Szent István király emlékünnepe. Szent István király a független magyar államot jelképezi. Nem véletlen, hogy ezt az ünnepet az 1848–49-es szabadságharc leverését követően hosszabb ideig egyáltalán nem is lehetett megünnepelni. A kommunista rendszer pedig megpróbálta kiiktatni az ünnep eredeti tartalmát: e napot az „új kenyér”, illetve az 1949-es – direkt augusztus 20-án hatályba léptetett – kommunista alkotmány ünnepeként aposztrofálva igyekezett az idevágó nemzeti emlékezettudatot módosítani.

Tovább Szólj hozzá!