Hetek blog

Mit akar a Momentum?

2017/02/04. - írta: Hetek_hu

Nem csak a népszavazás az egyetlen cél

momentum.pngA budapesti olimpia ellen kampányoló Momentum mozgalom nem csak egy ügy mellett elkötelezett. Még az idén párttá kívánnak szerveződni, és programjukban helyet kapna a melegházasság bevezetése és az AFA-csökkentés. “Jogegyenlőségre lenne érdemes törekedni, vagyis a meleg párok számára ugyanúgy biztosítani kell az olyan jogokat, mint az örökbefogadás.” - nyilatkozta lapunknak Hajnal Miklós, a mozgalom elnökségi tagja. Sebestyén István interjúja.

Színre lépésük óta sokan igyekeznek megfejteni, hogy a jobbos-balos politikai koordinátarendszerben hol helyezkednek el. Ön hova helyezné saját magukat?

– Három alapelv mentén dolgoztuk ki hamarosan megjelenő programunkat: szolidaritás, teljesítményelvűség és egészséges nemzetkép. Ennek egyik eleme az ÁFA-csökkentés, amely a szolidaritást erősíti – hiszen a szegényeknek ez sokkal nagyobb segítség, mint a gazdagoknak –, és egyúttal a teljesítményelvűséggel is összefügg, hiszen amennyiben csökken ez az adónem, változik a piaci verseny, és kisebb lesz a kísértés az ÁFA-csalásokra.

Hogy egy másik példát is említsek, a melegházasság kérdésében a jogegyenlőségre lenne érdemes törekedni, vagyis a meleg párok számára ugyanúgy biztosítani kell az olyan jogokat, mint az örökbefogadás. Ugyanakkor az egyházak szabadságát meg kell hagyni, hogy eldöntsék, kiket adnak össze vagy kiket nem.

Kulcsfontosságúnak tartjuk azt is, hogy a helyi problémákat feltérképezzük, a különböző régiókban ugyanis más és más megoldásokra van szükség. Kelet-Magyarországon a minimálbér súlyosabb problémákat vet fel, mint Nyugat-Magyarországon.

Önök előtt már több politikai formáció is fellépett azzal az igénnyel, hogy megváltoztassa a magyar politikai közélet, de ez eddig nem igazán sikerült. Mit gondol, hol rontották el?

– Szerintem a kulcs a közösségszervezés. Ma Magyarországon nincs olyan párt, amely a kisközösségekre és ezek aktivitására tenné a hangsúlyt. Mérsékelt sikerrel próbálkozott ezzel az SZDSZ, a polgári köröket létrehozó Fidesz vagy a Magyar Gárdát felépítő Jobbik is.

Mi az önfenntartásban hiszünk, vagyis abban, hogy nem felülről kell irányítani ezeket a közösségeket, ugyanis ebben az esetben, miután a vezetőik bejutnak az országos politikába, megszűnik a motiváció. Ilyen módon a társadalom elválik a politikától, ami a politikusoknak sem jó, hiszen a többség megbélyegzi őket, így nehéz a visszatérés a civil életbe, egyfajta kényszerpályára kerülnek. Alulról építkezve, a helyi ügyeket előtérbe helyezve viszont két lábbal a földön maradunk, és a politikai utánpótlás is megmarad: nem ugyanazok az arcok ülnek évtizedeken át a parlamentben.

Szegeden és Miskolcon például már kialakultak helyi közösségeink, de kaptunk megkeresést minden megyeszékhelyről, kisvárosokból, sõt, falvakból is. Szeretnénk, ha a tagság jelentõs része nem budapesti lenne – ez az arány még csak 20-30 százalék.

Térjünk rá az olimpiára: a kormányzati kommunikáció szerint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság reformelképzeléseivel összhangban egyfajta „takarékos” rendezést valósítanánk meg, ami ráadásul jelentős nemzetgazdasági haszonnal járna. Mi ezzel a baj?

– A NOB Agenda 2020 programja valóban tartalmaz iránymutatást a gazdaságosságra és fenntarthatóságra, ám ez alighanem csak arra szolgál, hogy minél több várost, illetve országot „csábítsanak” pályázásra. Ugyanakkor a pályázók „egymásra licitálnak”, ami emeli a költségeket. A NOB ugyan hozzájárul a rendezõi büdzséhez több száz milliárd forintnyi összeggel, ám ha a költségvetés elszáll, azt az adott ország adófizetõi állják. Márpedig nagy az esély arra, hogy a budapesti olimpia nem 774 milliárd forintba (vagy az egyéb fejlesztéseket is beleszámítva 3 000 milliárd forintba) fog kerülni. Intõ jel, hogy a pályázati szakaszra előirányzott 10 milliárd forint már másfélszeresére bővült – eddig. Márpedig az építőiparban jóval nagyobb a korrupció veszélye és lehetősége is, mint a tanácsadói, illetve marketingszektorban.

A budapesti vizes világbajnokság példája is aggasztó: a körülbelül 25 milliárdosra tervezett költségvetés 100 milliárd körül tart. Ez alapján az sem lenne teljesen meglepõ, ha 10 000 milliárd forintba jönne ki az olimpiai rendezés. A nemzetgazdasági hasznot azonban már egy ennél kisebb bõvülés is elvinné.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hetek.blog.hu/api/trackback/id/tr812181656

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.