Hetek blog

"Mi vagyunk a többség" A választás számokban: ki nyert, ki veszített?

2018/04/15. - írta: Hetek_hu

Magyary Ferenc elemzése

vote.png

Lement a választás, most jön az elemzés és értelmezés időszaka. Az egyértelműen látszik, hogy a Fidesz-KDNP egyértelműsítette a fölényét. De nézzük a többi pártot: teljesítményük értékeléséhez hívjuk segítségül a 2014-es adatokat.

A Jobbik akkor 1 020 476 az idei választáson 1 092 669 szavazatot kapott. Ez a négy évvel előttihez képesti plusz 70 000 nagyjából a külföldön leadott szavazatokból jött össze. Egészében az azt jelenti, hogy a Jobbik az elmúlt négy év ellenzéki pozíciójából nem tudott jelentőset javítani. Úgyhogy  az a Vona Gábortól származó állítás, hogy a leadott szavazatok alapján jobban teljesített mint 4 éve, lényegében nem igaz. Végül is ezt a következtetést, úgy látszik a Jobbik és Vona is levonta az elnök lemond(at)ásával. Számszerűen nézve azt lehet látni, hogy irányváltás, pénzben dúskáló cukikampány, szavazz át a Jobbikra ellenére a párt lényegesen nem tudott javítani a teljesítményén, sőt a Fideszre leadott plusz szavazatok miatt arányait tekintve: 20,3 %-ról, 19,06-ra még rontott is.

Igazán érdekes a balodal helyzete, mert a fogadkozási versenyt, biztos, hogy ők nyerték, mennyire mutratkozik meg ez a szavazatokban? 2014-ben az MSZP-DK-Együtt-PM pártszövetség kapott 1 290 806 szavazatot, az LMP 269 414-et, ez összesen: 1 560 220.

A mostani eredmények: MSZP-PM 682 602, LMP 404 425, DK 308 068 (majdnem bejött Gyurcsány víziója, hogy a DK-t le kell váltani).  Ehhez számoljuk hozzá a Momentumot 175 225, Kutyapártot 99 410 (habár vannak, akik szerint túlzás a protest-pártot a baloldali ellenzékhez számolni, de mi mégis a szerint a szempont szerint, hogy kormánykritikus erő, és talán nem túlzás azt mondani, hogy inkább az ellenzékből kiábrándult szavazók adták a táborát) és Együttöt 37 561, amelyek nem jutottak be a Parlamentbe, de valamilyen módon a baloldali szegmenshez tartoznak. Ez összesen: 1 669 730. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a baloldal négy év alatt összesen 100 000 plusz szavazót tudott mozgósítani. Igazából még ez sem jelenik meg az eredményükben, mert azzal, hogy három pártjuk nem érte el a bejutási küszöböt – az előző választási rendszerben is érvényes szabályok alapján – az ő eredményük nem jelenik meg mmandátumokban. Ha pedig azt nézzük, hogy ez a 100 000 plusz szavazat a Kutyapárt eredményében jelenik meg, akik eleve a kiábrándultakat húzták be, akkor azt mondhatjuk, hogy a baloldal egy darab új szavazót sem tudott szerezni.

A Fidesz ez alatt 2 264 780-ról 2 824 206-re növelte szavazóinak számát. Vagy több, mint 560 000-rel. Vagyis a magas részvételi arány nagyrészt a mozgósított Fidesz-tábornak köszönhető. Vagyis az ellenzék négy évig keményen dolgozott azért, hogy a Fidesznek újabb kétharmada legyen, az ő intenzív kampányuk érte el, a Fidesz-tábor eddigieknél is nagyobb mozgósítását. Saját táborukat nem tudták növelni, legfeljebb a baloldali pártok között értek el átcsoportosításokat, vagyis egymástól vettek el szavazókat. Ebből az következik: semmilyen olyan üzenettel nem tudtak előállni, ami a baloldali logikát valló, azt a nyelvezetet beszélő emberek körén kívül bárkit meg tudott volna szólítani. Egyszerűen egy körön belül hergelik magukat, azon kívül nem tudnak hatni.

Még egy luftballonról: Hogy az ellenzékre adott szavazatok 100 000-rel többre rúgnának, mint a Fideszre: A Fidesz országos listájára adott szavazatok aránya 49,27%, a Jobbiké 19,06, a baloldalra a kutyákkal együtt: 29,13. Tehát a Fidesz-KDNP majd 50 százalékos többségével áll szemben a baloldal 30 százalék körüli és a Jobbik 20 százalék körüli szélsőjobboldali tömbje.  Ez a Jobbikkal együtt (habár nem működött az átszavazás, tűz és víz) 48,19 tehát így is kevesebb, mint a kormányerőké. Ha viszont a Parlamentbe be nem jutott baloldali pártokat nem számítjuk, mert ugye az érvényességi küszöb alatti szavazatok minden választási rendszerben elvesznek, az arány még rosszabb az ellenzék szempontjából: a Fidesz 49,27 százalékával szemben áll az ellenzéki pártok mandátumszerző 42,74 százaléka.  És itt még nem beszéltünk a területi megoszlásról, mivel a baloldal Pesten koncentrálódik, a vidéki többség a Fideszé, tehát ha tiszta átszavazás van, ami nincs, akkor sincs meg az ellenzéki többség, mert a vidéki mandátumok így is a Fideszéi. Tehát az ellenzéki többség mantrázása egy jól hangzó kamu, amit ha valaki elhisz, ismét önmagát csapja be.

És csak egy pillantás az egyéni választókerületekben szerzett mandátumokra: A baloldalról fájlalják a magyar választási rendszer aránytalanságát. Valóban a választási rendszereknek két fő típusa van: a többségi és az arányos. A klasszikus demokráciákban a többségi rendszert preferálják. Tehát a világ választási rendszerei közül legaránytalanabbak a klasszikus demokráciák: angol, amerikai, francia rendszerei. (Azok ellen, nem tudom, miért nem akarnak tiltakozni. Macron emiatt tudta elképesztő fölénnyel nyerni a parlamenti választásokat,) A magyar ennél arányosabb, ugyanis a pártokra adott listás szavazatok és a töredékszavazatok beszámítása arányosítanak. Nézzük meg, hogy hogy nézni ki a mostani választási eredmény egy angol rendszerben: Fidesz 91, MSZP 8, DK 3, LMP 1, Jobbik 1, Együtt 1, Független 1. Vagyis százalékosan: Fidesz 86 %, MSZP 7 % DK 3%, LMP 1%, Jobbik 1%, Együtt 1%, Független 1%. A várható parlamenti összetétel a magyar rendszerben: Fidesz 67%, Jobbik 12,5 %,  MSZP 10 %, DK 4,5 %, LMP 4%, Magyarországi Németek 0,5%, Független 0,5%, Együtt 0,5%

Magyary Ferenc

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hetek.blog.hu/api/trackback/id/tr4613835410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.