Hetek blog

Halálra ítélve az anyaméhben - Hetek podcast

2019/02/05. - írta: smr567

Friss podcastunkban Nagy Teodóra és Gavra Gábor újságírók beszélgetnek az abortusz törvény amerikai alakulásáról, és arról, hogy a magyar helyzet sem sokkal jobb.

Miként válik „emberi joggá” a magzat-tömeggyilkosság?

Újranyitotta az abortusz körüli vitát a New Yorki Szenátus döntése, amellyel elfogadták a terhesség megszakítást a szülés napjáig lehetővé tévő új törvényt.

Miután a republikánusok éveken át akadályozták a folyamatot, a törvényhozás mindkét szintjén többségre jutó demokraták a múlt héten 38:24 arányban megszavazták a New York-i Szenátusban a Reproduktív Egészség Törvényt (RET). Ez egészen a magzat születéséig legalizálta az abortuszt, amely már eddig is a leggyakrabban alkalmazott orvosi eljárás volt Amerikában. A liberális képviselők ezáltal lehetővé tették akár a teljes mértékben és önállóan életképes csecsemők meggyilkolását is. A törvényt pontosan annak a híres bírósági döntésnek (Roe v. Wade) a 46. évfordulóján fogadta el a szenátus, amiben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága alkotmányos joggá emelte az abortuszt, ám azt még a terhesség korábbi stádiumára korlátozta. De mit is jelent pontosan az, amit New York állam kormányzója, Andrew Cuomo "hatalmas előre lépesnek" nevezett?

Cikkünk a témában »

Nem sokkal jobb a magyar abortuszszabályozás

A múlt heti New York-I abortusztörvény kiterjesztésének hatására ismét fellángolt a nagy abortuszvita. Vajon mi a helyzet a Magyar szabályozásban?

Életpárti körökben világszerte kiverte a biztosítékot a New York-i abortusztörvény szélsőséges kiterjesztése. Ennek kapcsán érdemes megnézni, hogy itthon mennyire magzatbarát a szabályozás. Pláne, hogy a sok szempontból konzervatívnak tartott magyar lakosság többsége (78%) támogatja az abortuszt. (A magyarok és a hatalom. Hetek, 2018. augusztus 10.)

Ez a társadalmi szemléletmód megjelenik a hazai liberális szabályozásban is, amely nem előzmények nélküli történelmünkben. a Hazai abortusz története 1878-ban született meg az első törvénykönyv (Csemegi-kódex), amely bűncselekményként nevesítette az abortuszt: az a várandós nő, aki elhajtotta magzatát, két, illetve három évig terjedő börtönbüntetéssel volt sújtható, attól függően, hogy a magzat házasságon kívül vagy házasságból fogant. Az abortusz legalizálása először 1933-ban történt, amikor is a Kúria az anya életének megóvása érdekében vagy más egészségügyi okból engedélyezte a terhességmegszakítást. A szabályozásból hiányoztak a konkrétumok, amely az orvosoknak széles körű mérlegelési lehetőséget jelentett a magzatelhajtások során. A második világháború borzalmai és a szovjet hadsereg által elkövetett tömeges nemi erőszak miatt még liberálisabb lett az abortusz, innentől kezdve ugyanis ingyenesen volt igénybe vehető a terhességmegszakítás. Az erről szóló cikket bővebben a friss hetilapunkban lehet elolvasni.

A beszélgetést itt lehet meghallgatni, de le is tölthető!

 


 

A Hetek Magazin rendszeres podcast beszélgetéseit YouTube-on is meghallgathatod (Soundcloud-ról pedig letöltheted!). Töltsd le beszélgetéseinket mp3-ban a Soundcloudon vagy iTuneson! A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod:

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hetek.blog.hu/api/trackback/id/tr4414608330

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.