"Óriási a feszültség az utcákon" - teheráni egyetemi tanár a Heteknek

Tömeges tiltások Instagramon, rendőri erőszak a tüntetőkkel szemben és a felbolydult közel-keleti helyzet. Bőven volt miről beszélgetni azzal a neve elhallgatását kérő iráni egyetemi oktatóval, aki történészként és elismert íróként széleskörű rálátással bír a jelenlegi társadalmi helyzetre. A Hetek exkluzív interjúja árnyalt képet ad az elmúlt napok kaotikus eseményeiről. 

Nem is olyan rég még a Szulejmáni tábornokot gyászoló tömegek vonultak az utcákon, most viszont a rezsim távozását követelő tüntetők képeivel van tele az internet. Ekkorát változtatott a közhangulaton az ukrán utasszállító tragikus lelövése?

Egészen komplex és furcsa a jelenlegi szituáció, mert a Kászim Szulejmáni elleni merénylet és a nemzeti gyászszertartások után sokan elveszítették a hitüket a változásban, látva, hogy a társadalom szinte egységesen kiállt a megölt tábornokra emlékezve, bosszút kívánva. A repülőgép-szerencsétlenség azonban némiképpen visszabillentette a társadalmat az eredeti állapotába:  a kormányellenes réteg ismét aktivizálta magát és azóta is folyamatosan tüntetnek. Nagyon érdekes fejleménye az elmúlt napoknak, hogy azok a rendszerellenes emberek, akik Szulejmáni megölése miatt képesek voltak a Forradalmi Gárda és a kormány mellé állva bosszút követelni Amerika ellen, most ismét kormányellenes szólamokat hangoztatnak. Az elnémult kritikusok most ismét erőt kaptak, bár nem látszik még, hogy mi lesz a dolgok kimenetele. Az emberek nagyon csalódottak, összetörtek, sértettek és azt akarják, hogy tisztázódjon a gép lezuhanása/lelövése körüli helyzet. Válaszokat várnak, felelősségrevonást, lemondásokat és bocsánatkéréseket követelnek, amik a mai napig nem történtek meg. Jelenleg annyira rossz a közhangulat, és olyan nagy a társadalmi feszültség, hogy az emberek csak arra várnak, hogy kimehessenek az utcára tüntetni. Igazából mindegy is, hogy mit skandálnak, egyszerűen csak a teljes elégedetlenségüknek akarnak hangot adni.

�Here is Iran.

Iranian protesters tear photos of Qassem Soleimani. This is the real voice of the Iranian people.#IranProtests #IranProtests2020 pic.twitter.com/5fQgi7CjPW

— Mohammad Mozafari (@mohmd_mozafari) January 12, 2020

Mennyire lehetett számítani a Szulejmáni elleni csapásra? 

Érdekes, mert pont két hete egy baráti körben beszélgettünk arról a kérdésről, hogy Irán meg fog támadni majd amerikai támaszpontokat az iraki-iráni határnál, hiszen az adok-kapok december 27-én kezdődött, amikor egy amerikai meghalt és többen meghaltak egy hasonló támadásban. Azt követően az amerikaiak támadtak, és információink szerint Kászim Szulejmáni valóban ezügyben érkezett Bagdadba, mi több az amerikai nagykövetség elleni támadás sem tartom lehetségesnek iráni támogatás nélkül. 

Mennyire tartja megalapozottnak az amerikai indoklást a támadást illetően? 

Trump és Pompeo indoklása és feltételezése számomra teljesen érthető és hihető. Minden akció reakciót von maga után, ezért az amerikai elnök döntése Szulejmáni likvidálására a saját, illetve Amerika szemszögéből helyes volt. 

Jelenleg is hallani a tüntetőkkel szemben erőszakról és véres fellépésről. Korábban csaknem ezer-ezerötszázra tették azon áldozatok számát, akiket a novemberi demonstrációk során a karhatalmi erők öltek meg. Mennyire tehető felelőssé Szulejmáni ezekért a brutális gyilkosságokért?

Nagyon nehéz kérdés, mivel nincs sok információnk a Forradalmi Gárda belső működéséről. Az viszont beszédes, hogy Szulejmáni egy hónapja az iraki tüntetések kapcsán így nyilatkozott: "Mi tisztában vagyunk azzal, hogyan kell a tüntetőkkel bánni, hogyan kell véget vetni a zavargásoknak, Iránban véghez is vittük ezt." Ez jelentheti azt is, hogy Szulejmáni személyesen és közvetlenül is részt vállalt a tüntetések véres elfojtásában. Bár nem ez az iráni társadalmon belül a széles körben elfogadott álláspont, azt talán senki nem vitatja hogy ha Szulejmánit nem is terhelné felelősség a történtekért, a Forradalmi Gárda reakciójának brutális módját helyeselte. 

At the height of the Iranian establishment anti Americanism, Tehran Beheshti university’s students refused walking over the US and Israel flag while participating in #IranProtests . They all grew up to hate the two countries but seems like the revolutionary ideology is failed. pic.twitter.com/ABQY3GzWMo

— Ali Hamedani (@BBCHamedani) January 12, 2020

Az ukrán gép lelövése nagyon fordított a közhangulaton, de valójában mekkorát? Mit tapasztalt a repülőgép-szerencsétlenség előtt, hogyan reagált a társadalom az amerikai dróntámadásra és a tábornok halálára?

Amikor az irániak hírt kaptak Szulejmáni haláláról, a nagyobb részük gyászolta és együttérzett. A kisebbik részük pedig a korlátozott véleményszabadság miatt amúgy is visszafogottabban, de elhatárolódott a kialakult általános gyászhangulattól. Ennek első sorban az az oka, hogy a Forradalmi Gárda megítélése meg a perzsa társadalomban is kettős. A többség mindenesetre misztikus nosztalgiával emlékezett a tábornokra, a közösségi oldalakat elözönlötték a Szulejmáni mártírságáról szóló képek.Ez a kettősség leginkább az Instagramon tetten érhető: az ominózus pénteki napon milliós nagyságrendben voltak követésleállítások és blokkolások a portálon, ugyanis az ellentábor így fejezte ki a nemtetszését a gyászolók és bosszút követelők felé.

Ennek ellenére azt kell mondanom, hogy a bosszút követelők között rengeteg volt a korábbi kormány-, és rendszerellenes ember, akik Szulejmánira, mint az Iszlám Állam elleni harc győztes hadvezérére, Irán nemzeti hősére tekintettek. Az ellentábor persze hangsúlyozza, hogy a tábornok kezéhez Szíriában, Libanonban és Irakban is emberek százainak a vére tapad, nem beszélve a saját honfitársairól.

Mennyire tarthat ki az iráni társadalmi elégedetlenség, amit a napokban lehet tapasztalni? 

Tekintve, hogy a nacionalista érzelmek igen intenzívek lettek Szulejmáni halálát követően az országban, rengeteg embernek a nemzeti érzés felülírja a kormány iránti ellenszenvüket. A tábornok halála valójában erősítette az Iszlám Köztársaság politikai rendszerét és kormányát, rövid időre stabilizálhatta. Nyilván ebbe közbeszólt az ukrán utasszállító lelövése, de az országot sújtó gazdasági problémák hamarosan újra táplálják majd az általános társadalmi elégedetlenséget. 

Várható-e bármi további iráni válaszlépés? 

Irán nem igazán tud mit tenni egy ilyen helyzetben. Amerika sokkal erősebb, Trump egyértelműen kijelentette, hogy nem hagyja megtorlás nélkül a további katonai akciókat. Valószínűbb az, hogy a közel-keleti térségben Irán a muszlim közösségek fegyveres szervezetein keresztül hajt majd végre támadásokat. De ez sem fix forgatókönyv. Inkább az a valószínűbb, amit Roháni is mondott, Amerika a jövő években szembesülhet az iráni válaszlépésekkel.