Hetek blog

Az újhullámos populisták - Hetek podcast

2019/02/12. - írta: Peter Morvay

A Hetek podcastban Kulifai Máté és Gavra Gábor, a Hetek újságírói beszélgettek a baloldali „ébredés” témájában, amit az Újhullámos populisták nagy stratégiája alcímmel is illettünk hetilapunkban.

Ha a populista szót halljuk, szinte automatikusan jobboldali politikusok és pártok jutnak az eszünkbe. Sokkal kevesebb szó esik egy másfajta populizmusról, amely kihasználva, hogy a populizmusvita kizárólag a jobboldalról szól, szinte zavartalanul erősödik és fejti ki hatását.

Ennek tanulságait már néhány éves távlatból láthatjuk az Egyesült Államok belpolitikájában. Mint oly sok más területen, Európa sajátos módon bár, de követi az amerikai trendeket. Az említett trend pedig, amely folyamatosan, mégis szinte láthatatlan módon erősödik: a baloldali populizmus. Nem szerepel gyakran a hírekben, mégis egyre meghatározóbb, s egy már világszerte is érzékelhető mozgalommá kezd válni, amely átalakíthatja a baloldali pártokat. Olyan módon, hogy azok egyszerre képesek legyenek magukba olvasztani a kommunista világnézetet, a homoszexuális házasság és az LMTB-jogok erőltetését, sőt az Izrael-ellenességet és a hagyományos antiszemitizmust is. A cél pedig nem más, mint a nemzetközi politikára is óriási hatást gyakorló jobboldali fordulat megtörése, eddig elért eredményeinek visszafordítása.

Hallgassa meg Youtube-on vagy Soundcloud oldalunkon!

 

Cikkünk a témában: www.hetek.hu/kulfold/201902/baloldali_ebredes

A Hit rádióban általában pénteken délután jelentkezik a Hetek magazin, ahol a friss hetilap témáit boncolgatjuk vendégeinkkel.



Töltsd le beszélgetéseinket mp3-ban a Soundcloudon vagy iTuneson! A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod:

• Soundcloudon: @hetek-magazin
• Hetek Podcast a Spotify-on: open.spotify.com/show/0zxIywFeEffcY1ZgvlZUQZ
• iTunes-on itt: itunes.apple.com/au/podcast/hetek…zin/id1060619454 ( VAGY keress rá: Hetek Magazin)
• és Youtube-on is: www.youtube.com/Hetek

Szólj hozzá!

Halálra ítélve az anyaméhben - Hetek podcast

2019/02/05. - írta: smr567

Friss podcastunkban Nagy Teodóra és Gavra Gábor újságírók beszélgetnek az abortusz törvény amerikai alakulásáról, és arról, hogy a magyar helyzet sem sokkal jobb.

Miként válik „emberi joggá” a magzat-tömeggyilkosság?

Újranyitotta az abortusz körüli vitát a New Yorki Szenátus döntése, amellyel elfogadták a terhesség megszakítást a szülés napjáig lehetővé tévő új törvényt.

Miután a republikánusok éveken át akadályozták a folyamatot, a törvényhozás mindkét szintjén többségre jutó demokraták a múlt héten 38:24 arányban megszavazták a New York-i Szenátusban a Reproduktív Egészség Törvényt (RET). Ez egészen a magzat születéséig legalizálta az abortuszt, amely már eddig is a leggyakrabban alkalmazott orvosi eljárás volt Amerikában. A liberális képviselők ezáltal lehetővé tették akár a teljes mértékben és önállóan életképes csecsemők meggyilkolását is. A törvényt pontosan annak a híres bírósági döntésnek (Roe v. Wade) a 46. évfordulóján fogadta el a szenátus, amiben az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága alkotmányos joggá emelte az abortuszt, ám azt még a terhesség korábbi stádiumára korlátozta. De mit is jelent pontosan az, amit New York állam kormányzója, Andrew Cuomo "hatalmas előre lépesnek" nevezett?

Cikkünk a témában »

Nem sokkal jobb a magyar abortuszszabályozás

A múlt heti New York-I abortusztörvény kiterjesztésének hatására ismét fellángolt a nagy abortuszvita. Vajon mi a helyzet a Magyar szabályozásban?

Életpárti körökben világszerte kiverte a biztosítékot a New York-i abortusztörvény szélsőséges kiterjesztése. Ennek kapcsán érdemes megnézni, hogy itthon mennyire magzatbarát a szabályozás. Pláne, hogy a sok szempontból konzervatívnak tartott magyar lakosság többsége (78%) támogatja az abortuszt. (A magyarok és a hatalom. Hetek, 2018. augusztus 10.)

Ez a társadalmi szemléletmód megjelenik a hazai liberális szabályozásban is, amely nem előzmények nélküli történelmünkben. a Hazai abortusz története 1878-ban született meg az első törvénykönyv (Csemegi-kódex), amely bűncselekményként nevesítette az abortuszt: az a várandós nő, aki elhajtotta magzatát, két, illetve három évig terjedő börtönbüntetéssel volt sújtható, attól függően, hogy a magzat házasságon kívül vagy házasságból fogant. Az abortusz legalizálása először 1933-ban történt, amikor is a Kúria az anya életének megóvása érdekében vagy más egészségügyi okból engedélyezte a terhességmegszakítást. A szabályozásból hiányoztak a konkrétumok, amely az orvosoknak széles körű mérlegelési lehetőséget jelentett a magzatelhajtások során. A második világháború borzalmai és a szovjet hadsereg által elkövetett tömeges nemi erőszak miatt még liberálisabb lett az abortusz, innentől kezdve ugyanis ingyenesen volt igénybe vehető a terhességmegszakítás. Az erről szóló cikket bővebben a friss hetilapunkban lehet elolvasni.

A beszélgetést itt lehet meghallgatni, de le is tölthető!

 


 

A Hetek Magazin rendszeres podcast beszélgetéseit YouTube-on is meghallgathatod (Soundcloud-ról pedig letöltheted!). Töltsd le beszélgetéseinket mp3-ban a Soundcloudon vagy iTuneson! A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod:

 

Szólj hozzá!

A Nagy Blanka ügy és a média felelőssége - Hetek podcast

2019/01/21. - írta: Hetek_hu

Egy tüntetésen történő felszólalása miatt Blanka egy csapásra a politikai csatározások frontvonalában találta magát. Hol politikai pártok emelik pajzsukra, hol a bizonyítványában kutatnak. Mi a politika, mi a média és mi a felszólaló lány felelőssége?

A Hetek magazinban Benkő Gyula Gavra Gábor lapszerkesztővel és Kulifai Máté rovatvezetővel beszélgetett a gimnazisták közéleti szerepválallásáról és a tettek következményéről.

A Hetek Magazinban Benkő Gyula a Hetek ügyvezetője, Gavra Gábor és Kulifai Máté újságírók beszélgetnek.

Gavra Gábor a beszélgetés első felében Megadja Gábor és Pető Péter vitájára hivatkozott, ami az ATV-ben zajlott, itt látható:


A Hetek Magazin rendszeres podcast beszélgetéseit YouTube-on is meghallgathatod (Soundcloud-ról pedig letöltheted!). Töltsd le beszélgetéseinket mp3-ban a Soundcloudon vagy iTuneson! A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod:

Szólj hozzá!

2019 az értékcsaták éve lesz - Hetek magazin podcast

2019/01/07. - írta: Hetek_hu

A Hetek hetilap legfrissebb számának és podcastunknak is a középpontjában az aktuális Hetek hetilap főbb témái kerültek:

 

A Hetek Magazinban Gavra Gábor és Kulifai Máté újságírók beszélgettek. A Hetek aktuális lapszáma »

A Hit rádióban általában pénteken délután jelentkezik a Hetek magazin, ahol a friss hetilap témáit boncolgatjuk vendégeinkkel.

Töltsd le beszélgetéseinket mp3-ban, Podcastként a Soundcloudon vagy iTuneson!

A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod itt:

Hetek Magazin Podcast a Soundcloudon »
Hetek Magazin Podcast az iTunes-on »
Hetek Magazin a Youtube-on »

Szólj hozzá!

Demográfia, család, abortusz, gyermekvállalás - Hetek podcast

2018/10/24. - írta: smr567

A Hetek mostani számának és podcastunknak is a középpontjában a demográfiai kérdések vannak. A Hetek Magazinban Gavra Gábor, a Hetek lapszerkesztője beszélget dr. Nagy Teodóra újságíróval. Ezzel foglalkozik a Fidesz alelnökével, Novák Katalin államtitkárral készült interjúnk, a háromgyermekes édesanyák szja-mentességével foglalkozó cikkünk, a Lukács Józseffel, a Várva Várt Alapítvánnyal folytatott beszélgetésünk, valamint a Mi Hazánk Mozgalom és a Momentum politikusainak múlt heti vitájáról szóló tudósításunk.

Nyilvánvaló, hogy igazuk van azoknak, akik a gyermekvállalás kérdését demográfiai oldalról közelítik meg. Nemzetek megmaradása vagy eltűnése, vagy éppen nyugdíjrendszerek fenntarthatósága vagy összeomlása múlik azon, hogy hány gyermek születik egy-egy társadalomban.

A kérdésnek azonban súlyos erkölcsi vetülete is van. A nyugati társadalmakat (köztük a magyart) fenyegető demográfiai katasztrófa individuális szinten meg nem született emberek millióinak elpusztítását, magukra hagyott, testileg és lelkileg megsebzett nők, szétszakított családok sokaságát jelentik.

Ki dönt egy emberi életről? Egyáltalán: kit tekintünk embernek? – Ha következetesen végiggondoljuk a gyermekvállalással, és főként a terhességmegszakítással kapcsolatos vitákat, ezek lesznek a fő kérdések. A Hetek eddig is és ez után is beszámol ezeknek a nemzetstratégiai és erkölcsi szempontból egyaránt rendkívül fontos vitáknak az állásáról, és ahogy eddig, ezután is letesszük a voksunkat a nem csupán szerintünk, de a Biblia szerint is helyes álláspont mellett azt remélve, hogy hazánkban is egyre többen választják az életet megfogant gyermekeik számára.

Hallgasd meg a podcastet Soundcloudon:

GAVRA GÁBOR

A Hetek aktuális lapszáma: www.hetek.hu/archiv/2018_1012_xxii_41


Töltsd le beszélgetéseinket mp3-ban a Soundcloudon vagy iTuneson!

A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod

• Soundcloudon: : @hetek-magazin
• iTunes-on itt: itunes.apple.com/au/podcast/hetek…zin/id1060619454 ( VAGY keress rá: Hetek Magazin)
• és Youtube-on is: www.youtube.com/Hetek

Szólj hozzá!

Mit tanácsol Reagan egykori bizalmasa Orbánnak?

2018/06/09. - írta: Hetek_hu

Michael Horowitz szerint 4 lépéssel javíthatná nemzetközi megítélését a miniszterelnök

horowitz1.png

Útban a torinói Bilederberg-csúcsra Budapesten is megállt Michael Horowitz professzor, aki Ronald Reagan vezető jogtanácsosa volt a Fehér Házban. A rebublikánus emberi jogi szakértő a Heteknek arról is beszélt, milyen konkrét lépéseket tanácsolna Orbán Viktornak, amelyekkel javítani tudná amerikai megítélését.

Tovább Szólj hozzá!

Tűzparancsolat

2018/05/13. - írta: Hetek_hu

Pajor Tamás írása a Kásler-ügyről

ka_sler.png

Kásler professzornak a Tízparancsolat egészségmegőrző hatásáról szóló kijelenté­séről egyből visszakézből hallottam, úgyhogy megpróbálom értelmezni, mint svédcsavart az IKEA-bútorhoz. A becsmérlés kontextusába ágyazott, utálkozó cikkek, egymással versenyezve akarták nevetségessé tenni a doktort, aki mellesleg az ország egyik csúcskórházát irányítja huszonhat éve.

Pedig üdítő lett volna először egy pozitív, vagy akár csak pártatlan írást olvasni arról, hogy egy miniszteri poszt várományosa a közbeszéd szempontjából ilyen bátor, ugyanakkor mind a zsidó, mind a keresztény elkötelezett hívők körében ősidőktől ismert, kipróbált igazságot állít. Itt nem politikáról van szó, különösen nem a napi és a párt válfajáról. A józan ész alapján is bőven belátható és életszerű, hogy az ezeket a lelkiismeretünkből is megismerhető igazságokat megtartó emberek harmonikusabb, és így minden bizonnyal egészségesebb életet is fognak élni.

Azonban a ma náthaszerűen terjedő nihilista gúny atmoszférájában könnyű prédát leső, középszerű és negyedművelt trollocskák kapásból felbátorodtak és ezoterikus félőrültként próbálták meg láttatni az orvosként és intézményvezetőként is maradandót alkotó Káslert.

A beszűkült tudatállapottól megvezetett gőgös írnokok a nagy egyéniséghajszában pont az eredetiségre képtelenek, ellenben ötlettelenül szajkózzák az egymástól ellesett kultúrvonalat, és két füves cigi között úgy pötyögik be azt az egy-kétezer karaktert, hogy

abból jobban üvölt az igazodási kényszer, mint a Népszabadság 1972-es vezércikkéből, csak picit tudatmódosított stíluselemekkel.

Mindez, ahogy utaltam rá, nem elsősorban a leendő miniszterről szól. A tét az, hogy lehet-e a 21. században a közbeszéd tárgya az emberiség alapműve, a legfontosabb könyv, a Biblia. Mi, hívők elfogadjuk-e azt, hogy az ateista paradig­ma az álsemlegesség maszkjában ukázokat osztogasson és visszaparancsolja a Bibliáról szóló kommunikációt az úgynevezett „magánszférába”, vagy sem?

Elfogadjuk-e a szólás- és vallásszabadság – egyelőre részleges, még nem jogi termeszetű, de azt is már előkészítő – korlátozását azzal, hogy bárkit félhülyének lehet beállítani a társadalom előtt, aki a bibliai hitet kihozza a család, a gyülekezeti ház vagy templom falain kívülre?

A hívők fülüket-farkukat behúzva lapítsanak, nehogy a nagy tudományfétis nevében eljáró önkéntes journalrendőrök ujjbegyükre vegyék őket?

Ki bizonyította be valaha is, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a Tízparancsolat megtartása lelkileg – s így testileg is – pozitív egészségügyi kihatással van az azt megtartó és a környezetében élő emberre egyaránt? Vagy valóban semmi stresszt és stresszbetegséget nem okoz senkinek, ha meglopják, megcsalják, netán megölik, vagy ha mindezt ő követi el másokkal? Tényleg kizárt, hogy az ember fizikai-biológiai állapotát negatívan befolyásolja, ha sohasem pihen, ha szüleivel tiszteletlen, más tulajdonára ácsingózik vagy hamisan tanúzik?

Egyáltalán, ki próbálhatja meg ezt tudományosan bizonyítani?

A tudományosság főbb ismérvei állítólag a tapasztalati ellenőrizhetőség, a bizonyíthatóság és/vagy a cáfolhatóság.
Mivel a professzor kijelentése egyértelműen hitbéli jellegű volt, ezért racionális bizonyításra nem szorul.
Cáfolni pedig lehetetlen, mert a cáfolat már mint célkitűzés, önmagában is túlmutat egy szaktudomány kompetenciáján.

És miért ne nyilatkozhatna meg egy tudós hívőként, ha egyszer hívő?

Ki bizonyította, sőt ki bizonyíthatta be valaha is, hogy az ateizmus nem puszta hit? Avagy mitől kevésbé hívő, vagy miért tudományos vagy semleges egy ateista, és miért nem az egy hívő?

Ki meri állítani, hogy van abszolút semlegesség és egyáltalán, miért lenne jó, ha lenne?

Az abszolút semlegesség kívánalma már maga sem semleges, sőt gyanús.

E nagy akarás definíciójaként ezennel ünnepélyesen bevezetem a „semlegtelenség” fogalmát. Hitet vagy „nem hitet” mindenki szabadon választhat, de senki ne próbálja az egyiket tudományosabbnak állítani a másiknál.

Az ominózus ügy már úgy tűnt, hogy lecsengett, de a napokban kijött egy minden eddiginél pofátlanabb írás az Indexen, ráadásul a tudomány rovatban.

Hogy a szerkesztőség födémlemeze statikailag hogy bírja a „tudomány” kifejezés és a cikkben szereplő bődületes primitivizmus és ostobaság egy légtérben való meglétét, azt nem tudom, de a szerző, Hegyeshalmi Richárd már korábban is képes volt hasonlókra. Egy-két éve egy Jézust káromló írására lettem figyelmes, amelyet követően azonnal írtam a szerkesztőségnek, és gyorsan le is vették a cikkét. Ma, úgy látszik, más idők járnak, mert ezt a kört ezúttal is megfutottam, de se kép, se hang. Ez a cikk nem méltó arra, hogy részletesen végigvegyük állításait. Egyetlen mozgatórugója a Biblia és az abban hívő emberek megvetése, degradálása, de ráadásul mindezt olyan mérhetetlenül nívótlan és buta formában teszi, hogy ha a tudati károsanyag-kibocsátást szankcionálni lehetne, akkor ez a cikk szerzője esetében azonnali szellemi zöldkártyabevonással járna.

A cím és az altesti elemektől fortyogó lead közé sikerült beszerkeszteni egy, a náci szennylapok grafikáit idéző gúnyrajzot, amelyen Kásler szerepel a két mózesi kőtáblával.

A vulgárfreudista, innen-onnan összeolvasott süketelés felmelegíti a – kultúrtörténetben sajnos nem ismeretlen – fenyegető, elnyomó, rossz és egyébként a Bibliától messzemenően idegen istenkép téveszmés projekcióját.

A stupiditást idegen eredetű szavak indokolatlan pufogtatásával ellensúlyozni kívánó Hegyeshalmi tételesen próbálja lerántani Mózes parancsolatainak tíz legfőbb pontját a maga által melegített dagonyába.

Ez persze még a nála – finoman szólva – erősebb képességű figuráknak sem sikerült soha.

Ami sikerült, az az, hogy az értelem és a jó szándék teljes kizárásával megpróbálja olvasóit a Tízparancsolat és a benne hívők ellen hangolni.

Ez a szomorú és kártékony tevékenység azonban nemhogy a Biblia igazságaihoz nem ér fel, de még a levélszemét fogalma is patetikusan csengő kifejezés rá nézve. Az Index szerzője a saját maga által kivetített, bugyuta, egydimenziós fantomokkal hadakozik.

Ha már az ember értelmiségi pályára aspirál, nem árt, ha megpróbál közelebbi kapcsolatba kerülni az értelemmel, ha már a két szótő így átfed.

Ezek után nem tudom, hogy egyáltalán érdemes-e még említeni az ilyen szerzőknél űrteleszkóppal sem felderíthető alázat fogalmát?

Ha valaki az emberiség legalapvetőbb erkölcsi-szellemi kódexéhez nyúl, nem kellene bekalkulálni, hogy történelmünk hány és hány vívmánya épült már erre, beleértve azt a nyugati szabadelvű, jóléti rendszert is, amelyben akár az ilyen vélemények is elhangozhatnak?

És nem kellene alaposan visszavenni a nagy büdös semmire történő szájjártatásból?

Annyi fix, hogy a Tízparancsolatnak mindez nem fog ártani, abban viszont már nem vagyok biztos, hogy az ilyen irományok szerzőjére máris nem hullott-e vissza a saját maga által okozott kár.

Szólj hozzá!

"Heteken belül" Jeruzsálembe utazik Orbán Viktor

2018/05/11. - írta: Hetek_hu

orban_natanyahu.png

A Hetek információi szerint az újonnan megválasztott magyar miniszterelnök egyik első útja Jeruzsálembe vezethet.

"Előreláthatólag a következő hetekben Orbán Viktor miniszterelnök Izraelbe utazik Benjamin Netanjahu miniszterelnök meghívására" - ezt jelentette be Yossi Amrani izraeli nagykövet csütörtökön Pécsett az Izrael Állam 70. évfordulójára rendezett ünnepségen, amelyre a Pécsi Hit Gyülekezete szervezésében a Palatinus Szálló dísztermében került sor.

Az izraeli nagykövet a Hetek kérdésére megerősítette az értesülésünket. Yossi Amrani hozzátette, Netanjahu miniszterelnök az áprilisi választások után küldött gratuláló levelében hívta meg a magyar kormányfőt, amit Orbán Viktor elfogadott.

A pécsi ünnepségen többek között részt vett és beszédet mondott Páva Zsolt, a város polgármestere és Hack Péter, a Pécsi Hit Gyülekezete vezetője. A rendezvényen egy új dokumentum filmet is bemutattak, Márkus József és Bárány László alkotását, amely a 70 éves zsidó állam történetét mutatja be történelmi és spirituális távlatban.

Szólj hozzá!

A Carter Békeközpont palesztin terrorcsoportokat támogatott

2018/04/25. - írta: Hetek_hu

carter_hamas.pngAz Amerikai Egyesült Államok törvényei a terrorista szervezeteknek nemcsak a finanszírozását szankcionálják, de azok bármilyen egyéb támogatását is szigorúan megtiltják. Ilyen segítség például a képzés biztosítása, a szakmai tanácsadás, vagy bármilyen asszisztencia és szolgáltatások nyújtása ezeknek a szervezeteknek. A Carter Központ (amely Jimmy Carter korábbi amerikai elnök felügyelete alatt működik) épp ilyen támogatásban részesítette a Hamasz és a Palesztin Felszabadítási Szervezet terrorista csoportokat - írja a Washington Free Beacon.

A Carter Központ az idejét és erőforrásait elvileg pozitív, békés célok előmozdítására fordítja. Ilyen célkitűzés például a különböző palesztin csoportok közötti megbékélés elősegítése.

A központ Ilyen - állítólag - békés célokat előmozdító szolgáltatásokat (például a professzionális felek-közti közvetítést és tanácsadást) nyújt évek óta a Hamasznak, hogy elősegítse a megbékélést a rivális Fatah palesztin szervezettel.

Bármi is legyen a Carter Központ beavatkozásainak a célja, egy valami bizonyos: a szervezet ezzel a tevékenységével megszegi az amerikai törvényeket, amelyek kifejezetten tiltják terrorista csoportok bármilyen jellegű támogatását.

De miért tiltja törvény, hogy egy szervezet békét és kiegyezést elősegítő támogatást nyújtson?

A törvényes szervezetek - mint amilyen a Carter Központ - az ilyen jellegű támogatással hozzájárulnak a terrorista szervezetek legitimálásához, illetve a hitelességük, a kapcsolataik, a státuszuk javításához, és a terrorista szervezetek képviselőinek politikai hatalomba segítéséhez.

Ezen túlmenően, amikor egy terrorista szervezet ilyen jellegű segítséget kap, akkor felszabadulnak egyéb erőforrásai törvénytelen és erőszakos akciók végrehajtására - függetlenül attól, hogy mi volt az adományozó szándéka.

2015 novemberében a new yorki David Abrams ügyész pert kezdeményezett a Carter Központ ellen. A vád az volt, hogy miközben a központ több millió dollár adófizetői pénzhez jutott a USAID kormányzati segélyprogramon keresztül, addig bizonyos terrorista szervezetek folyamatos támogatásával megszegte a hatályban levő amerikai törvényeket.

Az Amerikai Igazságügyi Minisztérium azonban ejtette az ügyet. Senki sem tagadta, hogy a központ valóban támogatásban részesített terrorista szervezeteket. Valószínűsíthetően az ügyet azért ejtették, mert roppant kellemetlen egy korábbi amerikai elnököt vád alá helyezni.

(fordította: Pátkai Mihály)

Szólj hozzá!