Dylan, a jelenkor nagy dalnoka, aki megmutatta, hogy a költészet magas szinten társítható a zenével, új minőséget szülve ezáltal. Az irodalmi Nobel-díj odaítélése forradalmi húzásnak tűnik, ami azonban a hagyományosabb irodalmi formák kedvelőinek körében nem aratott osztatlan sikert. Pedig Dylan életműve elképesztő, hatása beláthatatlan, Nobel-díja megérdemelt, és egyben talán a dalszerzői műfaj kulturális kanonizálását is jelenti.

Az őszi zsidó ünnepek alkalmából az UNESCO szép kis ajándékkal lepte meg Izraelt, midőn a múlt héten kinyilvánította, hogy Izraelnek nincs történelmi köze és joga a Templom-hegyhez, Jeruzsálem hívő zsidók számára legszentebb pontjához. Válaszul Izrael felfüggesztette az együttműködést a világszervezettel. Az éppen most zajló sátrak ünnepén viszont keresztény küldöttségek sokasága vesz részt a világ szinte minden országából, hogy hitet tegyen a modern Izrael Állam melletti szolidaritásáról, sõt annak üdvtörténeti jelentőségéről. 

Soros, ha rajta múlna, gigantikus összegeket költene a többnyire illiberális, intoleráns és antiszemita közegből érkező menekültek végleges letelepítésére és integrálására, nem pedig a migráció okainak legalább részbeni kezelésére, a menekülttáborokban meghúzódó milliók mielőbbi hazaköltöztetésének előmozdítására.

Izrael négy legnagyobb katonai hőse között tartja számon a hadtörténet Zvika „Zvi” Greengold (fenti képünkön balra) tankparancsnokot, aki 1973-ban, a jóm kippúri háború első napján szinte természetfeletti bátorsággal, leleményességgel és szerencsével tartóztatta fel jószerint egyetlen harckocsival a Golán-fennsíkon felsorakozott szíriai hadsereget. Greengold az őszi ünnep alkalmából exkluzív interjúban idézte fel a Jerusalem Post újságírójának a 42 évvel ezelőtt történteket. Mint kiderült, nem túlzás csodát emlegetni, mert a zsidó állam modern kori történetében talán egyszer sem volt olyan közel a teljes megsemmisüléshez, mint 1973. október 6-ának éjjelén.

A Hetek szerkesztősége megdöbbenéssel értesült a Népszabadság szerkesztőségével péntekről szombatra virradóra történtekről. A lappal és munkatársaival történtek minden egyes eleme – a szerkesztőség költözésnek álcázott kizárása a székházból, a motoros futárokkal kézbesített értesítések a munkatársak munkaviszonyának felfüggesztéséről – riasztóak, és példátlanok a rendszerváltás utáni szabad sajtó történetében.

Az elmúlt napokban folyton-folyvást beleütközhettünk a német bankóriással kapcsolatos hírekbe, miszerint válságos helyzetet élnek meg, amely krízisnek még a Wall Streeten is megihatják a levét. De pontosan miért is van ez? Tesszük fel a kérdést jogosan, mivel sokunk fejében a Deutsche Bank azok a nagymenő bankok közé tartozik, akik bár hibáztak és megsínylették a 2008-as válságot, ám mégis kilábaltak belőle ellentétben más korábban erős pénzintézettel, mint amilyen például a Lehman Brothers volt. Tóth Miklós írása.

Az Európai Unió eddigi története azt mutatta, hogy a föderalisták által eltervezett jövővel szembeni egyik legerősebb visszatartó erőt a népszavazások jelentik. A polgárok közvetlenül mondhatják el véleményüket a népszavazásokon. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták: az emberek nem akarják, hogy az őket érintő döntéseket egy tőlük távoli helyen, helyettük hozzák meg olyanok, akik nem is tapasztalják meg annak következményeit.

„Apám kérésére, aki neves ügyvéd volt, végeztem el a jogi kart. Emlékszem, beajánlott a legjobb munkaközösségbe jelöltnek. Ott ültem, és vártam a főnököt, amikor hirtelen úgy éreztem, hogy ha én ide belépek, akkor nem az leszek többé, aki vagyok, vagy aki lehetnék. Ennélfogva felugrottam és elrohantam. Így szakítottam végül is a joggal" – mondja Vekerdy Tamás pszichológus, akit 81. születésnapja alkalmából látogattunk meg.

„Stephen Hawking fizikus, akit ma a világ legokosabb emberének tartanak, nyolcévesen még nem tudott írni-olvasni. Nem tudott megtanulni Picasso sem, sőt még számolni sem, vagyis a mi fogalmaink szerint értelmi fogyatékos volt. Holott zseni volt. A tanításban differenciálni kell, ez a modern pedagógia alapszava. De ma nem a gyerekhez szabjuk az iskolát, hanem a gyereket akarjuk hozzászabni egy dilettáns és emberellenes módon kitalált iskolához”.

„Öröm nélkül nincs hatékony tanulás”.

Az interjú írott változatát megnézheted a Hetek.hu-n »

A legutóbb 2015 szeptemberében írtam a Hetekben a migrációs krízis európai és magyar politikára gyakorolt hatásáról (A baloldal válsága. Hetek, 2015. szeptember 18.). Ekkor úgy láttam: ha a baloldal nem néz szembe ennek a kérdésnek a súlyával, akkor nagyon könnyen elveszítheti a 2014 után megmaradt támogatóit is. Az elmúlt egy évben kiderült: a magyar és az európai baloldal kép­telen érdemi választ adni a migráció kérdésére. A magyar baloldal hangadói továbbra is úgy látják, hogy a migráció csak ürügy Orbánnak, hogy hatalmon tudjon maradni. Ezzel nem az a baj, amit a miniszterelnökről mondanak, hanem az, hogy ezzel magát a migrációs problémát álproblémának mutatják be, ami egyszerűen nem igaz. (fotó: Ars Boni)

A Hetek Magazinban Morvay Péter beszélgetett Rimaszombati Andrea Németország-szakértővel arról, hogy milyen helyzet várható Németországban a választások után.

TÖRTÉNELMI MÉLYPONTKÉNT és óriási vereségként beszélnek a szeptember eleji mecklenburg-előpomerániai tartományi választás eredményeiről, amelyek újabb figyelmeztető jelként szolgálhatnak Angela Merkel számára, hogy a migrációval kapcsolatos jelenlegi politikai irány gyilkos fegyverré válhat a radikális Alternative für Deutschland (AFD) kezében. Hiába nem létezik komoly alternatíva a kancellári posztra, ez a tény önmagában nem feltétlenül vezeti majd sikerre Merkelt és a CDU-t jövő szeptemberben az országos parlamenti választásokon.

Merkelnek fel kell vennie a kesztyűt című cikkünk »

A Hetek Magazin rendszeresen foglalkozik az amerikai választásokkal, további podcast beszélgetéseinket itt meghallgathatod (Soundcloud-ról pedig letöltheted!). A Hetek hetilap amerikai választással kapcsolatos írásait pedig itt olvashatod el.

Töltsd le beszélgetéseinket mp3-ban a Soundcloudon vagy iTuneson! A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod:

• Soundcloudon: soundcloud.com/hetek-magazin
• RSS: http://feeds.soundcloud.com/users/soundcloud:users:5039804/sounds.rss
• iTunes-on itt: itunes.apple.com/au/podcast/hetek-magazin/id1060619454 ( VAGY keress rá: Hetek Magazin)
• és Youtube-on is: www.youtube.com/Hetek