Az elmúlt napokban folyton-folyvást beleütközhettünk a német bankóriással kapcsolatos hírekbe, miszerint válságos helyzetet élnek meg, amely krízisnek még a Wall Streeten is megihatják a levét. De pontosan miért is van ez? Tesszük fel a kérdést jogosan, mivel sokunk fejében a Deutsche Bank azok a nagymenő bankok közé tartozik, akik bár hibáztak és megsínylették a 2008-as válságot, ám mégis kilábaltak belőle ellentétben más korábban erős pénzintézettel, mint amilyen például a Lehman Brothers volt. Tóth Miklós írása.
A most kialakulóban lévő válsághelyzet egészen a 2008-as nagy gazdasági világválsághoz vezethető vissza, aminek az előzménye az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság vagy más néven a subprime-válság az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából 2006 végén kiindult, változó intenzitású pénzügyi válság. Ebben az időszakban a bankok olyan jelzálogkölcsönöket nyújtottak magánszemélyek számára, amelyeknek nagy részük fedezet nélküliek voltak. Ezidőben a piacon megnövekedett verseny és egyéb más tényezők miatt a hitelbírálat az USA-ban komolytalan volt, a legtöbb jelzáloghitel igénybe vételéhez nem kellett sokkal több mint egy név és egy aláírás a lap aljára. Egyre megbízhatatlanabb adósoknak adtak kölcsönöket amelyeket később elneveztek subprime hiteleknek. A bankok annak érdekében, hogy még nagyobb nyereségre tegyenek szert, a kockázatos lakás-, jelzálog-, valamint subprime hitelek kockázatát különféle portfólió csomagokba helyezték. Ezáltal még több pénzt kreáltak a rendszerben, viszont nem számoltak azzal a ténnyel, hogy ezek a részvénycsomagok gyakorlatilag időzített bombaként lettek elhelyezve a pénzügyi világban.
A pánik közvetlen kiváltó oka az, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium 14 milliárd dollárt követel a Deutsche Banktól a 2008-as válság előtti visszaélések miatt. Ez az összeg viszont közel háromszor annyi, mint amit a Deutsche Bank összesen félretett mindenféle büntetésekre és jogi kiadásokra. (Az AFP értesülése szerint ez az összeg redukálódhat 5,4 milliárd dollárra is akár, de ez még közel sem biztos.)
A helyzetet a német bankóriás kommunikációja is bonyolítja, mivel egy az egyben kijelentették, hogy nem fogják kifizetni a bírságot – ezzel viszont az amerikai banki engedélyüket is kockáztatják, amit ha elveszítenek, akkor búcsút lehet inteni az egész globális pozíciónak.
A kérdés pedig még mindig az, hogy mi fog történni, ha netalán összeomlana a Deutsche Bank? A gazdasági világban sokáig nem számoltak ezzel az eshetőséggel, mivel úgy gondolkodtak, hogy amennyiben “vihar érné a hajót”, akkor a német állam odaáll a bank mögé és az adófizetők pénzéből fizetőképessé tenné azt. Viszont ez a gondolkodásmód megdőlni látszik a mai német politikai viszonyok miatt (a választások közelsége miatt a kormány nem szívesen vállalna ekkora rizikót), mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy Angela Merkel kijelentette: a német adófizetők nem fogják finanszírozni a Deutsche-t. A bank vezérigazgatója John Cryan állítja, hogy sem állami segítségre, sem tőkeemelésre nem lesz szükség a tervei szerint eszközeladásokból fogják előteremteni a hiányzó pénzt. Mindenesetre a befektetők nem bíznak vakon Cryan szavaiban, legalábbis a bank részvényeinek árfolyamváltozásai ezt mutatják.
Amennyiben a német bankóirás helyzete nem stabilizálódik rövid időn belül és nem születik tényleges döntés az amerikai igazságügyi minisztérium részéről, a bank olyan veszteségeket és tőkekivonásokat kell, hogy átvészeljen, ami könnyedén a Lehman Brothers sorsára juttathatja őket. A Lehman csődje pedig a következőkkel járt: lefagyott a pénzpiac, ezáltal senki nem jutott rövid hitelhez, gyakorlatilag minden leállt és összezuhantak a tőzsdék.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.