„AMIKOR ELKEZDÜNK egy helyi civil szervezettel dolgozni, mindig azt mondjuk: ti nem azért vagytok, hogy az önkormányzattól pénzt kérjetek, és azt elköltsétek. Ez így nagyon könnyű lenne. Azért vagytok, hogy önállóan végiggondoljátok, hogy a közösségetek mit szeretne, és ennek ti teremtsétek meg az anyagi és egyéb feltételeit” – mondja Farkas Zsuzsa szociológus, a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) egri szervezetének vezetője, aki munkatársaival húsz év alatt a régió mintegy 30 településén végzett elképesztő közösségépítő munkát.
A Hetek stábja Eger környékén járt. A kistelepülések felzárkóztatását közösségépítésen keresztül segítő szervezetet, a Szegényeket Támogató Alap rendezvényeit kerestük fel, hogy megtudjuk, miként használják a közösségi programokat arra, hogy az egy helyen élő emberek elkezdjenek közös érdekükért összefogni egymással.
Alacsonyabb a halálozási ráta, kevesebb az abortusz és az öngyilkosság
Hazánk lakossága a rendszerváltás óta több mint félmillió fővel csökkent. Évente nagyjából salgótarjánnyi magyarral van kevesebb. Magas halálozási és alacsony születési ráták mellett a kivándorlás is nyomta a görbéket, ám úgy tűnik, a jelenlegi kormányzat alatt a szomorú folyamat némiképpen lassult. A KSH adatai szerint idén kisebb mértékben fogyott Magyarország népessége az egy éve mért adatokhoz képest.
„A terror új formája, ami szakaszhatárt jelez az Izrael elleni intifádák történetében” - így értékelte lapunknak az elmúlt napok országos infernóját Shay Attias izraeli elemző, az izraeli Miniszterelnökség volt kommunikációs igazgatója. Attias szerint az európai országoknak is fel kell készülniük a gyújtogatós terrortámadásokra, mert az eddigi gyakorlat szerint a palesztinok „kreatív” terrormódszereit sorra átveszik más kontinenseken is.
2014-ben, a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából közös sorozatot készített a Hetek hetilap és az ATV. Elismert kutatókkal elevenítettük fel a vészkorszak előzményeit, eseményeit és máig érezhető hatásait. Célunk az emlékezés, mert a legnagyobb tragédia a felejtés.
Ötödik, befejező adásunkban felelevenítjük a Kasztner-vonat botrányt, beszélünk a cionista ellenállásról, az embermentő aktivitásról, a zsidóság II. világháborús helyzetéről és a holokauszt máig is fájó emlékéről.
Ötödik adás: Választások
Beszélgető partnereink: • Pécsi Tibor történész, aki a Holokauszt Emlékközpont oktatási programjaival is foglalkozik • Hajduska-Dér Noémi pszichológus és szociológus, aki a Holokauszt Emlékközpontban dolgozik • Paksa Rudolf történész, a magyar szélsőjobb kutatója
A beszélgetés témái: • Cionista ellenállás Magyarországon • A Kasztner-vonat botránya • Az embermentő aktivitás • Zsidóság a felszabadulás után • A holocaust emléke ma
A beszélgetés-sorozat DVD mellékletként a Kiálts rám! S fölkelek! című tanulmánykötet részeként jelent meg, mely a holokauszt 70. évfordulója alkalmából készült.
Új hullám az Izrael elleni támadásoknak? Szinte az ország minden régiójában van település, ahol nagy kiterjedésű tűz ég a bozótosokban, erdőkben. Már az ország harmadik legnagyobb városában, Haifán is tömegesen evakuálták a lakosságot.
Kétszázhúsz különböző pontból startoltak az Izrael erdőit és városait egyaránt perzselő tüzek múlt hét kedden. Eleinte a rendkívül száraz és szeles időjárást sejtették a katasztrófa hátterében, ám idővel fény derült a terrorista indítékú gyújtogatásokra.
November 22-én lobbantak fel az első tüzek Izraelben északon, majd az ország több pontja lángba borult. Katonák és civilek egyaránt csatlakoztak a tűzoltókhoz, hogy megfékezzék a lángokat. Ám Izrael tizennégy tűzoltó repülőgépből álló arzenálja nem bizonyult elégnek a tűzvész elleni küzdelemben, így Benjamin Netanjahu miniszterelnök nemzetközi támogatást kért.
A beszélgetés utolsó harmadában arról beszélgetünk, milyen helyzetbe került Izrael az amerikai választások következtében. Miben változott a helyzet azzal, hogy Trump nyerte meg az amerikai választásokat?
A Hetek Magazin rendszeresen foglalkozik az amerikai választásokkal, további podcast beszélgetéseinket itt meghallgathatod (Soundcloud-ról pedig letöltheted!).
Töltsd le beszélgetéseinket mp3-ban a Soundcloudon vagy iTuneson! A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod:
November 29-én reggel kigyulladt a Jézus Krisztus Gyülekezete elnevezésű keresztény gyülekezet központja Biskekben. A lángok a kirgiz fővárosban álló több szintes komplexum nagy részére átterjedtek.
A Különleges Ellátásban Részesülők Támogatásáért Alapítvány és az Élet Menete Alapítvány a múlt héten rendezte meg a Bálint Házban a Különleges Emberek Napját. A rendezvényen Pécsi Tibor történész a fogyatékos embereken a náci Németországban elkövetett tömeggyilkosságról beszélt, amely bizonyos szempontból a holokauszt „fõpróbájának” bizonyult a hitleri rezsim számára. Pécsi Tibor írása
„Kapcsoljátok ki a pornót, vessétek be az ágyatokat, sportoljatok, osszátok be jól az időtöket, ne nevezzétek k***knak a lányokat, és menjetek el szavazni!” - Ezzel a provokatív felszólítással zárta Philip Zimbardo, a Stanford Egyetem professzora nagy sikerű Nincs kapcsolat – Hová lettek a férfiak? (Man Disconnected) című könyvét. Az Y és Z generációs férfiakat jellemző hanyatlás okairól és következményeiről tartott telt házas előadást a Jövőképp Fiatalok Magyarországért Egyesület a BME-n, ahol Tari Annamária klinikai pszichológus, pszichoterapeuta, Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus és Kozma Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta tartottak konstruktív kerekasztal-beszélgetést, és válaszoltak a nagy számban érkező nézői kérdésekre. A teljes előadás felvétele itt tekinthető meg:
A magyarok 70 százaléka bizonytalan kötődő a kapcsolataiban
A korai kötődésnek meghatározó jelentősége van az emberek életében, szorosan összefügg a kóros bizalmatlansággal, a párkapcsolatok bomlékonyságával és a rossz munkahelyi viszonyokkal is. A Hungarostudy 2013 kutatás eredménye szerint a magyar felnőttek mindössze 31 százaléka képes a biztonságos kötődésre.
Ennek okairól, következményeiről, orvoslásáról, illetve a jövő generáció kilátásairól kérdeztük Csóka Szilvia magatartáskutatót.
Miért foglalkoztatja a korai kötődés témája?
Eredetileg zoológus vagyok, tehát biológiai indíttatásból, illetve humánetológiai vonalon alakult ki az érdeklődés. No meg háromgyerekes anyukaként a hétköznapok szintjén is űzöm ezt a mesterséget, a korai kötődés tanulmányozását.
Mit nevezünk biztonságos kötődésnek?
A kötődési viselkedés a bölcsőtől a sírig jellemzi az embert – legalábbis ezt mondta az elmélet atyja, John Bowlby, aki a biztonságos kötődésnek egy nagyon ideális állapotát határozta meg, méghozzá a hiányából kiindulva, árvaházi gyerekeket vizsgálva. Bowlby maga is megszenvedte ezt, hetedik gyerekként úgy nőtt fel, hogy napi egy órát találkozott az édesanyjával. később azt nyilatkozta, hogy a kutyájával bensőségesebb kapcsolatának kellett lennie, mint a szüleivel.
Elképzelése vágyálom lenne?
Bizonyos szempontból igen, mivel az ideális kötődés egy állandó jellegű, maximális odafigyelést feltételez a gondozó részéről, valamint egy traumáktól mentes életet. Mindez nyilván megvalósíthatatlan – ám nagyon is érdemes törekedni rá. A biztonságos kötődés lényege, hogy egy ember, aki megszületik, azt érzi, hogy őrá vártak, kapcsolatba vonják, és érzelmileg biztonságban van. Nem véletlen reflex, hogy a baba kitárja a két karját, sír, markolászik: egymaga fél. Jó esetben valóban vártak rá, még jobb esetben egy nagyobb családi közösség várt rá. Ez olyasfajta érzést ültet el a gyerekben, hogy a világ egy barátságos hely, az emberek jóindulatúak.
A teljes interjút írott formában a friss Hetek hetilapban olvashatod!
Egy szelet süteménnyel hamarabb közel tudok kerülni az emberekhez, mint újságíró koromban - állítja Kövérné Kalmár Mónika, aki három éve, egy véletlen folytán váltott át a cukrász pályára. Időközben szállodák is elkezdték szakértőként alkalmazni, hogy segítsen nekik újragondolni a süteményeiket.
Készült egy fotó a nagy világgazdasági válság idején a fõvárosban, amin az látható, hogy a Hauer Cukrászda elõtt nagy sor kígyózik. A kép jól tükrözi, hogy az emberek még ínséges idõkben is ragaszkodnak ahhoz a luxushoz, hogy beüljenek a cukrászdába egy jó süteményt enni – mondja Kalmár Mónika tortakészítõ, aki a mostani válság idején újságíróból gasztroblogger, majd cukrász lett. „Mónika tortája” rövid idõ alatt márkanév lett a szakmában.
A Hetek stábja keszthelyi cukrászműhelyében beszélgetett az újságíróból lett cukrásszal: