Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester zeneszerző, a magyar zenei élet egyik legmeghatározóbb egyénisége 2016. november 6-án hosszan tartó betegség után elhunyt. Hatvannégy évesen távozott, akárcsak legkedvesebb zeneszerzője, Bartók Béla. A művész halála a nemzetközi sajtóban  óriási visszhangot kapott,  a brit The Guardian, a New York Times, és a zenei szakújságok legelőkelőbbje, a Billboard lap tisztelgő írásokban emlékezik meg róla.

A német megszállástól a tömeges deportálásokig. A német megszállás időszaka, a magyarok együttműködése a megszálló hatalommal, vagyis a kollaboráció.

2014-ben, a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából közös sorozatot készített a Hetek hetilap és az ATV. Elismert kutatókkal elevenítettük fel a vészkorszak előzményeit, eseményeit és máig érezhető hatásait. Célunk az emlékezés, mert a legnagyobb tragédia a felejtés.

Gérecz Attilát (1929. november 20. – 1956. november 7.) az irodalomtörténet sokáig hallgatásra ítélte. Ennek dacára a „lánglelkű” költő már hatvan éve az 1956-os forradalom emblematikus alakja. Még akkor is, ha nevét nem lehetett büntetlenül kiejteni, műveit pedig vele együtt temették a föld alá.

November elsejétől már nem adhat ki és nem vehet ki lakást az az Airbnb felhasználó, aki nem csatlakozik a közösségi szállásmegosztó úgynevezett „közösségi vállalásához”, aminek keretében többek között kijelenti, hogy nem táplál nemi identitásból vagy szexuális orientáltságból fakadó elõítéletet az LGBTQ-közösség tagjai felé. A közel kétmillió szállásadót tömörítõ hálózaton a „homofóbok” mellett törléssel szankcionálják továbbá az ellenőrzés során „rasszistának” vagy „idegengyűlölõnek” talált lakástulajdonosokat is.

A vörösiszappal elöntött területeken legalább 30 évig nem termelhetnek élelmiszert – mondta a WWF Magyarország igazgatója 2010 őszén, az ajkai vörösiszap-katasztrófa után. S ha mindez kevés lett volna, azóta gárda-masírozás, jobbikos polgármester-választás is zajlott a környéken. Elmentünk közelebbről megnézni, milyen az élet a devecseri kistérségben hat évvel a katasztrófa után.

Hat éve annak, hogy a timföldgyár egyik tározójából egymillió köbméter lúgos anyag öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely völgyes részeit. Tíz ember meghalt, százötvenen megsebesültek, a gazdasági és természeti károkat felbecsülhetetlennek mondták.

„Annak az idős néninek és bácsinak, akik itt meghaltak az utolsó házban, a szüleim pont az iszapkatasztrófa napján jöttek volna segíteni almát szedni, de nem jöttek, mert édesanyámnak megfájdult a foga. Délután már nem volt se ház, se néni, se bácsi. A nénit ott vagy fél kilométerrel odébb találták meg egy redőnybe csavarodva, úgy sodorta ki az iszap őt a házából” – mutat körbe Kolontár katasztrófa sújtotta vidékén József János, a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálatának (HISZ) helyi vezetője.

Ma idilli a táj: a sérült tározó körül zöldellő rétek és patak – a patak egyik oldalán valaha utca volt, rajta nyolc ház, ezeket elmosta a vörösiszap, most mező van a helyükön, hova a romokat temették. Odébb egy emlékpark, a park szélén védőgát, ma ott kezdődik Kolontár. A vörösiszap-cunamira egy mementóként meghagyott istálló emlékeztet a parkban: falán embermagasságig érő vörös sáv, bent szétdúlt tárgyak. Az ár láthatóan átszakított ajtót, ablakot, úgy vonult végig az épületeken, magával sodorva minden útjába kerülő akadályt: embert, lovat, bútort, vonatsíneket, megrakott IFA teherautót. 36-40 kilométeren vonult végig az iszaptenger a növekvő hordalékkal együtt.

A katasztrófát a bíróság szerint a tározó hibás tervezése okozta a ’90-es években. Az illetékes cég, azaz a MAL Zrt. vezetőjét és a többi vádlottat idén felmentették, ám a piacvezető vállalat a sokmilliárdos kártérítési perbe belebukott, és államosították. Kérdésünkre, hogy a többi tározó biztonságosabb-e, József János csak a fejét ingatja: a tárolási technikán korszerűsítettek ugyan, de legfőképp a lakosságot költöztették ki a veszélyeztetett területekről. A kolontári károsultaknak az egyik magaslati részen építettek egy Makovecz-telepet, közepén komor hangulatú kápolnával, az utcákban tornácos parasztházakkal.

Új sorozatunkban olimpiai bajnokok szüleivel ültünk le beszélgetni arról, hogy ők hogyan élték meg tehetséges gyermekük pályára állítását, hogyan lendültek át a nehézségeken, és melyek voltak szerintük a fordulópontok. Az első részben Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnok kardvívó édesanyjával, Szilágyi-Repetics Magdolnával beszélgettünk.

A törökök által épített fürdők, mecsetek és a Gül Baba utca elnevezése is bizonyítják, hogy a megszálló magyaroknak semmi közük Budához, különös tekintettel a Rózsadombra, mely még nevét is a Gül Baba által ültetett rózsakertről kapta. A római katolikus egyháznak nincs köze a vatikáni Szent Péter-bazilikához, mely az olaszoké; a muszlimoknak nincs közük Mekkához, a hinduknak a Gangeszhez. El a kezekkel, székelyek, Székelyudvarhelytől, hiszen az mindig is román város volt; a holokauszt soha nem történt meg; a világörökség védelmezői pedig szavazzák meg, hogy a Moszkvát megszálló oroszok azonnal fejezzék be a Kreml és a Blazsennij-székesegyház környékén folyó útfelújításokat, melyekkel valójában megsemmisíteni igyekeznek annak bizonyítékait, hogy Moszkva kezdettől fogva az Észak-Amerikában őslakos kelták és angolszászok szent helye volt. És talán még a Fradi B-középnek is igaza van, amikor azt énelklik kórusban: „Borneó és Celebesz magyar volt és magyar lesz…”

A június 23-án tartott brit népszavazás eredménye mindannyiunk számára ismert: a szavazók 51,9 százaléka az Európai Unióból való kilépés mellett döntött. A népszavazást követően az új brit miniszterelnök többször is leszögezte: a Brexit Brexitet jelent. A legfrissebb hírek arról szólnak, az Egyesült Királyság EU-tagsága legkésőbb 2019 elején megszűnik. Elvileg azonban nem zárható ki, hogy az eredeti tervekkel ellentétben tagságuk ezt követően is fennmarad. Éppen ezért egy gondolatkísérlet erejéig érdemes megvizsgálnunk, milyen körülmények között fordulhat ez elő. Pócza István elemzése.

Franciaországban az 50-es évek óta egymást váltották a különböző motivációjú terrorhullámok (nacionalistáké, kommunistáké, iszlamistáké), emiatt a több évtizedes tapasztalattal,  az államapparátus a lakossággal együttműködve akkor is hatékony választ tudott adni az elmúlt  tömeges méretű  terrortámadások alkalmából az elmúlt bő másfél évben  - katasztrofavédelem, sürgősségi ellátás szempontjaiból - (lásd cikkünket: Történelmi tapasztalatok a terrorhullám mögött)