A vörösiszappal elöntött területeken legalább 30 évig nem termelhetnek élelmiszert – mondta a WWF Magyarország igazgatója 2010 őszén, az ajkai vörösiszap-katasztrófa után. S ha mindez kevés lett volna, azóta gárda-masírozás, jobbikos polgármester-választás is zajlott a környéken. Elmentünk közelebbről megnézni, milyen az élet a devecseri kistérségben hat évvel a katasztrófa után.
Hat éve annak, hogy a timföldgyár egyik tározójából egymillió köbméter lúgos anyag öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely völgyes részeit. Tíz ember meghalt, százötvenen megsebesültek, a gazdasági és természeti károkat felbecsülhetetlennek mondták.
„Annak az idős néninek és bácsinak, akik itt meghaltak az utolsó házban, a szüleim pont az iszapkatasztrófa napján jöttek volna segíteni almát szedni, de nem jöttek, mert édesanyámnak megfájdult a foga. Délután már nem volt se ház, se néni, se bácsi. A nénit ott vagy fél kilométerrel odébb találták meg egy redőnybe csavarodva, úgy sodorta ki az iszap őt a házából” – mutat körbe Kolontár katasztrófa sújtotta vidékén József János, a Hit Gyülekezete Szeretetszolgálatának (HISZ) helyi vezetője.
Ma idilli a táj: a sérült tározó körül zöldellő rétek és patak – a patak egyik oldalán valaha utca volt, rajta nyolc ház, ezeket elmosta a vörösiszap, most mező van a helyükön, hova a romokat temették. Odébb egy emlékpark, a park szélén védőgát, ma ott kezdődik Kolontár. A vörösiszap-cunamira egy mementóként meghagyott istálló emlékeztet a parkban: falán embermagasságig érő vörös sáv, bent szétdúlt tárgyak. Az ár láthatóan átszakított ajtót, ablakot, úgy vonult végig az épületeken, magával sodorva minden útjába kerülő akadályt: embert, lovat, bútort, vonatsíneket, megrakott IFA teherautót. 36-40 kilométeren vonult végig az iszaptenger a növekvő hordalékkal együtt.
A katasztrófát a bíróság szerint a tározó hibás tervezése okozta a ’90-es években. Az illetékes cég, azaz a MAL Zrt. vezetőjét és a többi vádlottat idén felmentették, ám a piacvezető vállalat a sokmilliárdos kártérítési perbe belebukott, és államosították. Kérdésünkre, hogy a többi tározó biztonságosabb-e, József János csak a fejét ingatja: a tárolási technikán korszerűsítettek ugyan, de legfőképp a lakosságot költöztették ki a veszélyeztetett területekről. A kolontári károsultaknak az egyik magaslati részen építettek egy Makovecz-telepet, közepén komor hangulatú kápolnával, az utcákban tornácos parasztházakkal.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.