Hetek blog

A francia és a belgiumi terroráldozatok helyzete

2016/10/26. - írta: Hetek_hu

france_truck_attack389979.jpgFranciaországban az 50-es évek óta egymást váltották a különböző motivációjú terrorhullámok (nacionalistáké, kommunistáké, iszlamistáké), emiatt a több évtizedes tapasztalattal,  az államapparátus a lakossággal együttműködve akkor is hatékony választ tudott adni az elmúlt  tömeges méretű  terrortámadások alkalmából az elmúlt bő másfél évben  - katasztrofavédelem, sürgősségi ellátás szempontjaiból - (lásd cikkünket: Történelmi tapasztalatok a terrorhullám mögött)

Az áldozatok megsegítése szempontjából, az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján már 1986-ban jött létre az első a terrortámadások áldozatait megsegítő kárterítési alap Franciaországban, - majd a kevésbé érintett Belgiumban csak 2007-ben -  azzal a céllal, hogy a terrortámadásokat  rendkívüli  biztosítási káreseményként kezeljék, amelyhez a kárterítés alanyi jogon jár (még akkor is, ha valakinek nincsen biztosítása), kiemelve a biztosítások általános ügymenetétől (például az Alap soron kívül fizet előleget). A kárterítési Alapot a biztosítók és az Állam működtetik és finanszírozását Franciaországban a biztosítási kötvényekre kivett adóztatása biztosítja. 

A párizsi 2015 november 13-i merényletek során 130 ember vesztette életét, és 352-en sebesült. A brüsszeli 2016 március 22-i merényleteknek 32 halottja és 34 sebesültje lett, míg a nizzai 2016 július 14-i  teherautós merényletnek 86 halottja és  434 sebesültje.

A Terrortámadások áldozatai kártalanításért felelős Alapnál (FGTI) például a novemberi párizsi támadások nyomán 2000 kárterítési ügy  gyűlt össze. A brüsszeli terrortámadások után 257 kérelmet  nyújtottak be a belgiumi kárterítési alapnál, de 6 hónap alatt csak 98 esetben született döntés. A júliusi nizzai támadás után augusztus elején a francia alapból teljesen elfogyott a pénz és csak az Állam segítségével sikerült megtoldani az alap költségvetését.

A franciaországi alapnál az áldozatokat a 90-es években létrehozott erős érdekvédelmi egyesületek képviselik (az egyik legnagyobb egyszerre 28 eseménnyel kapcsán viszi az áldozatok ügyét, kötök  a  legrégebbi  merénylet 1974-ben történt). Az Alap kapacitáshiánya és bürokratikus jellege miatt valamint az állami apparátus szervezetlensége miatt az érdekképviseletek gyakran fordultak a sajtóhoz.

A párizsi és nizzai események nyomán a túlélők és áldozatok hozzátartozói között spontán módon jöttek lére csoportok a társadalmi hálózatokon, ezekből az előbbieknél sokkal „nyomulósabb” egyesületek jöttek létre - a novemberi események után  „Life for Paris” egyesült valamint a November 13-i Egyesület: Testvériség és Egység („Association 13 novembre: fraternité et unité”).

A nizzai események után az Angyali sétány: Július 14 Egyesület  („Promenade des Anges: 14 juillet”-. Tudatos médiajelenetük miatt, nagy botrány lett például abból, hogy rövidesen a novemberi terrortámadások után, az adóhivatal kiszámlázta a családoknak az elhunytak személyi jövedelemadó egyenlegét (a szja Franciaországban nem forrásadó, tehát egyszeri összegben kell éves szinten befizetni).  Végül felső utasítására az adóhivatal elengedte a családoknak minden elhunyt személy adótartozását.

Az áldozatok képviselői  egyenesen a Nemzetgyűlésben kaptak meghívást, ahol részletesen taglálták a rendszer hibait. Ennek nyomán új törvény született, amely az Alapot átszervezte, és egy új államtitkárságot hozott létre az áldozatok megsegítésére. A folyamatos kormány-civil egyeztetések nyomán 2016 júliusban az államtitkárság hozott létre az egy-ablakos ügyintézés,  kifejezetten a terror-áldozatok számára. Belgiumban is a brüsszeli terrortámadások után szintén új törvényt fogadták el, hogy növeljék az Alapjuk hatékonyságát.

A terroráldozatok kárterítése egyéb aspektusa miatt is erősen különbözik az egyéb biztosítási káreseménytől. A kárterítésre jogosult fogalma sokkal szélesebb. A párizsi és a nizzai terroresemények után nem csak az áldozatok hozzátartozói és a sebesültek jogosultak kárterítésre, hanem azok a személyek, akik bár nem sebesültek meg, de pszichésen szenvedtek (besokkoltak), mert  jelen voltak a terror esemény helyszínén, járókelőként, tűzoltóként, bármilyen segítőként. A közeli hozzátartozó fogalma sem a megszokott, hanem nagyon rugalmasan értelmezik (lehet testvér, anyós, após).  Kiemelten figyelnek a poszt-traumatikus szindróma széleskörű kezelésére és annak érdekében forrásokat biztosítanak.  

1989 óta minden szeptember 19-én a terroráldozatok nemzeti napját ünneplik Franciaországban, ahol minden terrortámadás túlélőjét, elhunytak hozzátartózóját ünnepélyes körülmények között meghívják, idén kiemelt sajtó figyelem mellett. A tiszteletadáshoz tartózik egyes médiák egyedi kezdeményezése is. A párizsi események után Le Monde újság minden egyes áldozatról (elhunyt, sebesült) részletes portét jelent meg online weboldalán. Hasonlóképpen a Le Soir belgiumi napilap 70 szemtanú bizonyságát közölt a történtekről.

Az áldozatok részéről sok per várható a francia állam ellen, sokkal lényegesebb kérdésekben mint a pénz vagy a bürokrácia. 2016 júliusban úttörő precedens jellegű bírósági döntés született Abel Chennouf ügyében. Abel Chennouf az egyik francia katona, akit Mohammed Merah 2012  március 15-én ölt meg. A  bíróság először állapította meg a francia állam felelősségét ebben a terror támadásban (a teljes felelősség egyharmada erejéig), hiszen Mohammed Merah-t éveken keresztül titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg, de talán egy adminisztratív hiba miatt leállt a megfigyelése néhány hónap a gyilkosság sorozata előtt.

Hasonló perekre készülnek jelenleg a párizsi és nizzai terrortámadások áldozatai. A párizsi terrortámadás áldozatai egyébként közel állnak ahhoz, hogy a novemberi terrortámadásokkal kapcsolatos teljes anyagba felperesként betekintést nyerjenek egy mostani per keretében. Az ügy teljes feltárásából azt remélik, hogy egy későbbi per során az állam felelőssége megállapítható lesz, mivel egyes elkövetőket vélhetően meg kellett volna (jobban) megfigyelni.

Hasonlításképpen bár Franciaországban és Belgiumban a néhány hónapos késést okozó adminisztratív fennakadás már nagy botránynak számított, Magyarországon a rendkívüli biztosítási eseménynek számító vörös iszap katasztrófa (2010. Október 2-án) esetében a több éves per után csak 2015-ben, 2016-ban történt sok esetben effektív kárterítés és összegszerűen egy töredékért, bár az áldozatok a házukat, a megélhetésüket, megsebesültek,  és néhány esetben egy hozzátartozót is veszítettek.

Fréchet Tímea

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hetek.blog.hu/api/trackback/id/tr7411841905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.