Hetek blog

Reakciók Wildersre, avagy a kommunista utódpárt esete a szólásszabadsággal

2018/01/30. - írta: Hetek_hu

wild_sopron.jpg

Geert Wilders Sopronban

Az elmúlt hosszú hétvégén Magyarországra látogatott Hollandia legnépszerűbb politikusa, az iszlámkritikus felszólalásairól ismert Geert Wilders. A tavalyi választásokon előretört, majd 1,4 millió szavazattal a második helyen befutó Szabadságpárt elnöke, Halállistán című könyvének magyar nyelvű kiadása okán látogatott el hazánkba, amelyet magyar származású felesége révén második otthonának is tart.

A közel 14 éve halálos fenyegetésben élő holland politikus feszített tempóban 3 nap alatt összesen öt városban fordult meg, mindenütt százak hallgatták előadásait – a budapestit élőben is közvetítették a Facebookon is -, több helyen vastaps fogadta. A rendkívüli biztonsági intézkedések közepette Wilders több mint tíz sajtóorgánumnak adott interjút, szinte a teljes magyar média tudósított az előadásairól, emellett ellátogatott az ATV Egyenes Beszéd és az M1 Ma Este című műsorába is, valamint vendége volt a Hit Rádió esti magazinjának is. Utazása záróakkordjaként találkozott az általa a 2017-es év emberének választott magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral is.

Wilders a De Telegaaf holland napilapnak a találkozóval kapcsolatban elmondta, „hősnek” tartja Orbán Viktort, aki ma Európában élére állt azoknak, akik a nemzeti kultúra megőrzéséért, a migráció féken tartásáért és a nemzetállamok megerősítéséért küzdenek. „Ellenzi az Európai Unió beavatkozását, és elmondta nekem, hogy Magyarország nem muszlim, hanem keresztény ország, és ennek így is kell maradnia” – fogalmazott a holland politikus. Wilders nem most először találkozott a magyar miniszterelnökkel. 2016-ban azt mondta neki, „sok millió ember ért egyet önnel Európában az iszlamizáció elleni harcban és a nemzetállamok megerősítésében”. Havasi Bertalan a 444 megkeresésére csak annyit közölt: „Igen, Orbán Viktor valóban fogadta Wilders urat, nem hivatalos keretek között. S már nem először.”

orbwild.jpg

Persze nem mindenki fogadta ekkora lelkesedéssel a karakán kiállásáról híres politikust. A hazai sajtó liberális, illetve ellenzéki fele több jelzőt is aggatott a nem mindennapi látogatóra. A Magyar Nemzet „idegenellenes”, „szélsőségesen muszlimellenes”, az Alfahír pedig „kelet-európaiakat” mószerolónak nevezte Wilderst. Az index arról cikkezett, hogy a politikus karriert épít a „nála beakadt” iszlám kritikájából, míg a Magyar Narancs egyszerűen futóbolondként ír a szabadságpárti vezetőről. Szerencsére Wilders és társai küzdelmének is köszönhetően ma Európában még mód van különböző vélemények ütköztetésére, és ez így is van jól.

*

A Hetek megkérdezte a parlamenti ellenzéki pártok véleményét is Geert Wildersről.

Az MSZP a politikus egy korábbi kijelentését követő bírósági ítéletre hivatkozva hangsúlyozta, távol kellene tartanunk „ezen eszmék képviselőit a magyar határtól”.

Az LMP szerint Wilders és Orbán is „rég feladta a demokratikus értékek szerinti politizálást”. Az ellenzéki párt szerint az bennük a közös, hogy „a propaganda és a hazugságok világában élnek, nem törődnek semmit a valós problémákkal, és úgy általában a valósággal”. Majd hozzáteszik, ahogy a Szabadságpárt elnökének nem sikerült kormányra kerülnie tavaly, „úgy Orbán Viktor kormányát is leváltja Szél Bernadett vezetésével az LMP”.

A DK Wilderst egy idegengyűlölő politikusnak tartja, aki „a félelmek felkorbácsolásával és előítéletek szításával” gyűjt támogatást. Hozzáteszik, kijelentései „ennek megfelelően túlzóak, rosszindulatúak, vagy egyenes hazugok”. A DK úgy véli, Wilders hazájában perifériára került, tavaly a vártnál jóval gyengébb eredményt ért el. „Az, hogy Orbán csodálói és támogatói az Európa-ellenes és szélsőjobboldalról kerülnek ki, senkit sem lephet meg a miniszterelnök elmúlt évekbeli teljesítménye után” – írták szerkesztőségünknek.

(frissítés, 01.31. 09:44)

A Jobbik Geert Wilders politikájával és retorikájával több okból sem tud azonosulni. Amíg Kelet-közép Európában még legitim vitát lehet indítani arról, hogy multikulturális társadalmakban éljünk-e, egy gyarmattartó múltra visszatekintő országban, ahol több évszázados kísérletezés zajlik a multikulturalizmussal, ez felettébb furcsa - legalább is a realitásérzék teljes hiányáról árulkodik. Ráadásul a holland Szabadságpárt az iszlám-ellenes kirohanásaival nem a valódi európai értékek mellett, a keresztény Európa eszméjéért, hanem az Európát végletekig meggyengítő szélsőséges liberalizmus védelmében áll ki. Az nem meglepő számunkra, hogy ez az örjöngő, szélsőséges populizmus Magyarországon Orbán Viktorban talált szövetségesre. A Jobbik továbbá úgy látja, hogy Európát a migrációtól meg kell védeni, de abban a valódi keresztény értékeihez való visszatalálás jelenti az egyetlen esélyt. Az iszlám elleni hangzatos kirohanások kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a valós problémával, értékeink feladásával ne kelljen szembenéznünk. Ez rövidtávú, felelőtlen politikai haszonszerzés. Meggyőződésünk, hogy a szélsőséges iszlám tanok terjedése és a terrorizmus elleni fellépést egyedül a vallások közötti együttműködés, a mérsékelt iszlámmal való párbeszéd tudja elősegíteni.

*

A Hetek pénteken megjelenő számában interjút olvashatnak Geert Wildersszel, ám néhány apróságot már most megjegyeznénk a fentiekkel kapcsolatban:

  • Wilders az évszázadokon át a szabadság európai hídfőállásának számító Hollandiában egy olyan helyzetben lett élvonalbeli politikus, amikor igenis életveszélyes lett bizonyos politikailag nem korrekt állítások megfogalmazása – akár az iszlámról, akár a neki behódoló baloldalról.
  • Ennek ékes bizonyítéka két tragikus kimenetelű merénylet a holland szólásszabadság két mártírja, Pim Fortuyn és Theo van Gogh ellen.
  • Fortuynt, a modern európai iszlámkritika jelentőségében csak Oriana Fallaccihoz mérhető alakját ellenfelei pont úgy szélsőjobboldalinak, rasszistának bélyegezték, mint mai utódaik Wilderst. Ennek egyetlen oka volt: a magáról elnevezett pártja élén 2002-ben választási győzelem küszöbén álló Fortuyn, aki nyíltan vállalta homoszexualitását, tisztában volt azzal, hogy az Európába özönlő muszlim tömegek életveszélyt jelentenek rá személyesen, a velük szembeni önfeladás pedig az európai szabadságra és általában a kontinens sokféleségére.
  • Fortuynnak egy szélsőbaloldali aktivista által történt 2002-es meggyilkolása világosan jelezte, hogy Hollandiában valami megváltozott, a szabadság ellenségei immár nem csupán megbélyegzéssel, kirekesztéssel, hanem fizikai erőszakkal is készek elhallgattatni a szabadság barátait.
  • Theo van Gogh filmrendező két és fél évvel Fortuyn után esett egy muszlim férfi merényletének áldozatául – bűne az volt, hogy több ízben kritizálta az iszlám nőkkel szembeni bánásmódját.
  • Wilderst 2011-ben az amszterdami bíróság felmentette a gyűlöletkeltés vádja alól, miután bevándorlást támogató NGO-k feljelentették, amiért írásaiban és 2008-as, Fitna (Viszály) című filmjében annak a véleményének adott hangot, hogy a muszlim vallás természeténél fogva erőszakos, a Korán olyan, mint Hitler Mein Kampf című műve, ezért be kellene tiltani.
  • Wilderst 2016-ban valóban elítélték, amiért két évvel korábban egy nagygyűlésen azt ígérte támogatóinak, tesz róla, hogy kevesebb marokkói bevándorló éljen Hollandiában.

*

Abszurd lenne, ha a szólásszabadságért harcoló Wilders látogatásával kapcsolatos negatív véleményeket kifogásolnánk. Örülünk, hogy Magyarországon Wilders barátai és ellenfelei egyaránt kifejthetik a látogatásával kapcsolatos véleményüket. Egy reakcióra azonban érdemes kitérni, a kommunista utódpártéra, amely nem Wilders mondanivalóját kifogásolja, hanem ki akarja őt tiltani Magyarország területéről.

Azért itt érdemes föltenni a kérdést, hogy abból, amikor az MSZP a fenti bírósági ítéletre hivatkozva azt szorgalmazza, hogy Wilderst tartsák távol a magyar határtól, vajon milyen következtetés vonható le például olyan, egykori vagy jelenlegi prominens szocialistákra nézve, mint Hunvald György, Hagyó Miklós, Zuschlag János, vagy éppen a csalási ügyben meggyanúsított Czeglédy Csaba? Vagy a kommunista utódpárt morális szigora nem terjed ki a korrupció- vagy csalásgyanús ügyekre, csak a neki nem tetsző véleményekre?

Talán nem véletlen, hogy az MSZP „megújulásának” legújabb garanciája, Karácsony Gergely épp most kötött szövetséget két hírhedt szélsőbaloldali formációval, Vajnai Attila és Kalmár Szilárd pártjával. Előbbi soha nem tagadta kádárizmusát, utóbbi nemes egyszerűséggel csőcseléknek nevezte az 1956-os mosonmagyaróvári ávós sortűz áldozatait (!).

A jelek szerint nem lesz nehéz együttműködniük. A szólásszabadsághoz való viszonyban az MSZP már felzárkózott a kádáristákhoz. Vagy inkább visszatért saját gyökereihez.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hetek.blog.hu/api/trackback/id/tr3213618180

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása