Budapesten tartott előadást egy innovációs konferencián a világhírű haifai Bar-Ilan Egyetem elnöke, Daniel Hershkowitz. A matematikus-professzorral életének fordulatai mellett az oktatás szabadságáról és az egyetemi autonómia korlátairól is beszélgettünk, no meg arról, milyen területen számíthatunk áttörésekre a közeljövőben, és segítheti-e a tudomány a Biblia jobb megértését.
Hat éve, amikor legutóbb beszélgettünk, oktatási és informatikai miniszter volt. A kormányfő azóta sem változott Izraelben, Ön azonban kiszállt a politikából. Miért?
– Az életnek különböző szakaszai vannak, amikor különböző dolgokkal foglalkozunk. Négy évet töltöttem a politikában, és büszke vagyok arra, hogy részt vehettem az izraeli űrprogram fejlesztésében, aminek én voltam a felelőse. De négy év után úgy éreztem, hogy a politikának vannak olyan aspektusai, amiket nem igazán szeretek. A legtöbb politikus számára a legfontosabb az, hogy újraválasszák. Én, mint tudós, nem tudok ezzel a gondolkodásmóddal azonosulni. Ezért döntöttem úgy, hogy kiszállok, és a négyéves mandátumom lejárta után felkértek, hogy vállaljam el a haifai Bar-Ilan Egyetem vezetését.
Mégsem fordított teljesen hátat a politikának, az elmúlt napokban például elkísérte Benjamin Netanjahu miniszterelnököt Kínába. Mit tapasztalt Pekingben? Kínáról köztudott, hogy az ENSZ-ben következetesen Izrael ellen szavaz. Milyen közös platformot tudnak találni?
– Persze, nem fordítottam hátat, és továbbra is nagyon jó kapcsolatban állok Netanjahu miniszterelnökkel és más politikai vezetőkkel, akik gyakran meghívnak, hogy konzultáljunk különböző kérdésekről. Ami Kínát illeti, nagyon érdekes világgal találkoztam, ami az érdekek világa. Gyakran nem tükrözi a kínai vezetők gondolkodását az, ahogyan például az ENSZ-ben szavaznak, mert azt geopolitikai számítgatások vezérlik. Valójában nagyon érdekli őket Izrael, és ennek oka az, hogy kezd lejárni a kőolaj korszaka. A világ előbb-utóbb megszabadul az olajfüggőségből. Emellett Izrael nyilvánvalóan tudományos nagyhatalom, és ezzel a kínaiak pontosan tisztában vannak. Ezért tud a nyolcmillió lakosú Izrael partnere lenni a világ legnépesebb országának. És a tudományon túli területeken is van érdeklődés. A Nankingi Egyetem – ez az öt legjobb kínai egyetem egyike, egy olyan városban, ahol többen élnek, mint egész Izraelben – együttműködési szerződést kezdeményezett a haifai egyetemmel, hogy hebraisztika képzést indíthassanak, és egy csoport kínai diák kezdi meg nálunk ősszel a képzést. Egy évet Kínában tanulnak intenzíven héberül, ezután három évet már ezen a nyelven tanulnak Izraelben.
Itt Magyarországon is nagy az érdeklődés a haifai egyetem iránt, és a konferencia mellett Önt a kormány ki is tüntette. Az ünnepség után azt mondta, hogy élete egyik legmeghatóbb pillanata volt ez. Miért?
– Nos, gondoljon csak bele: mindkét szülőm magyar holokauszt-túlélő volt. Apám egy kis erdélyi faluban, Nagy-ilondán nőtt fel, anyukám pedig itt, Budapesten, a Kazinczy utcában, nem messze a zsinagógától. 1944-ben koncentrációs táborba kerültek: apám Auschwitzba került, ahol különválasztották az édesanyjától és testvéreitől, akiket azonnal a gázkamrába küldtek. Ő maga 17 éves volt, és ezért munkára küldték, így maradhatott életben. Édesanyám Bergen-Belsenben volt. Miután a táborokat felszabadították, az akkori Palesztinába utaztak, és soha nem jöttek vissza Magyarországra. Soha nem akartak visszajönni arra a helyre, ahol kitagadták őket.
A teljes interjú itt olvasható »
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.