Mindenki felsóhajthat, növényi alapú ételeket szolgáltak fel a 92. Oscar- gálán. Ja meg Bong Joon-Hu történelmet írt!

Tömeges tiltások Instagramon, rendőri erőszak a tüntetőkkel szemben és a felbolydult közel-keleti helyzet. Bőven volt miről beszélgetni azzal a neve elhallgatását kérő iráni egyetemi oktatóval, aki történészként és elismert íróként széleskörű rálátással bír a jelenlegi társadalmi helyzetre. A Hetek exkluzív interjúja árnyalt képet ad az elmúlt napok kaotikus eseményeiről. 

Magyarország példájára hivatkozott a Fehér Házban Donald Trump előtt az elnök egyik vezető keresztény tanácsadója. Jim Garlow a Heteknek adott interjúban elmondta, Trump rendszeresen kikéri az evangéliumi tanácsadó testület véleményét, amelynek tagjaként Garlow nemrég elmondta az elnöknek, hogy a keresztény értékek melletti következetes kiállása más erős vezetőket is felbátorított, köztük Orbán Viktort.

Jim Garlow szerint Trump elnöksége első napjától fogva kiemelt fontosságot tulajdonít az üldözött keresztények védelmének, és ebben a tekintetben Magyarország az egyik legsikeresebb partnere az Egyesült Államoknak.

„200 millió üldözött keresztény van a világon, közülük 70 ezernek nyújtott már Magyarország segítséget, ami az ország méretéhez képest hatalmas teljesítmény. Ezt is elmondtam Donald Trumpnak.”

– hangsúlyozta Garlow, aki szerint a föld lakosságának 80 százaléka olyan országban lakik, ahol nincs vallásszabadság, és ennek a hatalmas elnyomott tömegnek a négyötöde keresztény.

„Azt várhatnánk, hogy ez megfelelő súllyal jelenik meg a nemzetközi emberi jogi küzdelmekben, de nem így van: sokkal többet hallani az „iszlamofóbia” veszélyéről, mint a „krisztofóbiáról”, pedig az utóbbinak messze több áldozata van. Ma politikailag nem korrekt üldözött keresztényekről beszélni. Sokkal inkább beszélnek üldözött muszlimokról, pedig ők leginkább más muszlimok miatt szenvednek.”

– mondta Garlow. Az amerikai tanácsadó ezért rendkívülinek nevezte azt, hogy Orbán Viktor a keresztényüldözésről tartott budapesti konferencián kijelentette, hogy a nyugati civilizáció legfőbb reménysége ma a kereszténység.

„A magyar miniszterelnök álláspontja egyedülálló az ENSZ valamennyi tagországának vezetői között.”

– állítja Jim Garlow.

Az amerikai lelkész-tanácsadó a hétvégén a Hit Gyülekezete Vidám Vasárnap rendezvényén is felszólalt, ahol elmondta, Magyarország fontos szerepet tölt be a nemzetek között, köszönhetően annak, hogy bátran és egyértelműen kiállnak az üldözött keresztények mellett.

Jim Garlow felszólalása itt tekinthető meg:

A jóga pózai az indiai isteneknek való hódolatot, a rituális testmozgások pedig a hindu szellemvilággal való kapcsolatba kerülést ösztönzik. Egy volt hindu szerzetes mesélt arról, hogy mi a véleménye az elmúlt napok jóga-botrányáról.

A Hetek újonnan elinduló podcast műsorában, a Véleményes Szabadságban Varga Miklóssal, egy volt hindu szerzetessel beszélgettük az elmúlt napok jóga-botrányával kapcsolatban.

Nagyon könnyen megnyert magának a hindu kultúra - magyarázta Varga, aki még a '90-es évek elején a korai tinédzser korában csatlakozott a krisnásokhoz, miután érdekelték az ezoterikus, misztikus dolgok, a színes kultúra és az erőszak nélküliség. 

Amikor eljut az ember egy olyan mélységű tudati szintre, akkor egy mester mellé elszegődik - mesélte Varga, hogy miként jutott el egy tűzceremóniáig, majd utazott ki Indiába és került el egy guru mellé, aki szerzetessé is szentelte. 

Elmondása szerint a rendszeres jógázás számára egyfajta megközözöttséget okozott, amelyek fizikai és mentális betegségekkel is jártak. "Amikor már azt tapasztaltam, hogy nem a magam ura vagyok, pszichés problémák kezdődtek. Láttam dolgokat, láttam szellemeket, befolyásoltak" - emlékezik vissza a volt hindu szerzetes. Egy esetet is elmesélt: "Olyan dolgokat is csináltam, amiket nem kellett volna. Volt, hogy nekimentem fejjel a telefonfülkének. Később tértem tudatomhoz. Kívülálló azt mondaná, hogy ez egy őrült."

Az elmúlt napok jóga-botrányával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Németh Sándornak, a Hit Gyülekezete lelkészének a véleményével ő egyetért. Szerinte nem mindenkinél jön ki ennyire élesen a spiritális hatás. De a jóga céljaként azt határozta meg, hogy minden esetben egyfajta kiüresítés történik, aminek a helyébe egyfajta spirituális kapcsolatot kívánnak kiépíteni a szellemvilággal, felsőbb hatalmakkal. 

A nyugati jógik vagy tudják, és nem beszélnek róla, vagy összeollózott tudással próbálják meg anyagilag kihasználni az emberek, nem tudva, hogy ezeknek milyen hatása van - vélekedett Varga, aki azt is igyekezett leszögezni, hogy a jóga pozitív mellékhatásai azok nem tekinthetőek végcélnak, mert végső soron a fentebb említett irányba vezetnek.

A teljes beszélgetést a Hetek Soundcloud oldalán lehet meghallgatni. 

Egy tüntetésen történő felszólalása miatt Blanka egy csapásra a politikai csatározások frontvonalában találta magát. Hol politikai pártok emelik pajzsukra, hol a bizonyítványában kutatnak. Mi a politika, mi a média és mi a felszólaló lány felelőssége?

A Hetek magazinban Benkő Gyula Gavra Gábor lapszerkesztővel és Kulifai Máté rovatvezetővel beszélgetett a gimnazisták közéleti szerepválallásáról és a tettek következményéről.

A Hetek Magazinban Benkő Gyula a Hetek ügyvezetője, Gavra Gábor és Kulifai Máté újságírók beszélgetnek.

Gavra Gábor a beszélgetés első felében Megadja Gábor és Pető Péter vitájára hivatkozott, ami az ATV-ben zajlott, itt látható:

A Hetek Magazin rendszeres podcast beszélgetéseit YouTube-on is meghallgathatod (Soundcloud-ról pedig letöltheted!). Töltsd le beszélgetéseinket mp3-ban a Soundcloudon vagy iTuneson! A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod:

• Soundcloudon: soundcloud.com/hetek-magazin
• RSS: http://feeds.soundcloud.com/users/soundcloud:users:5039804/sounds.rss
• iTunes-on itt: itunes.apple.com/au/podcast/hetek-magazin/id1060619454 ( VAGY keress rá: Hetek Magazin)
• és Youtube-on is: www.youtube.com/Hetek

A Hetek hetilap legfrissebb számának és podcastunknak is a középpontjában az aktuális Hetek hetilap főbb témái kerültek:

• Mit tartunk fontosnak 2019-ben? Európa parlamenti választás, Brexit lezajlása, és egyéb fontos külpolitikai események
• Milyen év várható Izrael politikájában? Netanjahu nagy eséllyel pályázik az ötödik ciklusára, bár ellenfelei ezúttal is azt remélik, hogy ez lehet neki az utolsó. Cikkünk a témában »
• Milyen évet várhatunk 2019-ben? Rimaszombati Andrea külpolitikai összefoglalója a témában »
• Economist: 2019 az „új értékek” forradalma lesz - Pátkai Mihály és Morvay Péter az Economist cikkét vesézte ki »

A Hetek Magazinban Gavra Gábor és Kulifai Máté újságírók beszélgettek. A Hetek aktuális lapszáma »

A Hit rádióban általában pénteken délután jelentkezik a Hetek magazin, ahol a friss hetilap témáit boncolgatjuk vendégeinkkel.

Töltsd le beszélgetéseinket mp3-ban, Podcastként a Soundcloudon vagy iTuneson!

A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod itt:

• Hetek Magazin Podcast a Soundcloudon »
• Hetek Magazin Podcast az iTunes-on »
• Hetek Magazin a Youtube-on »

Útban a torinói Bilederberg-csúcsra Budapesten is megállt Michael Horowitz professzor, aki Ronald Reagan vezető jogtanácsosa volt a Fehér Házban. A rebublikánus emberi jogi szakértő a Heteknek arról is beszélt, milyen konkrét lépéseket tanácsolna Orbán Viktornak, amelyekkel javítani tudná amerikai megítélését.

Kásler professzornak a Tízparancsolat egészségmegőrző hatásáról szóló kijelenté­séről egyből visszakézből hallottam, úgyhogy megpróbálom értelmezni, mint svédcsavart az IKEA-bútorhoz. A becsmérlés kontextusába ágyazott, utálkozó cikkek, egymással versenyezve akarták nevetségessé tenni a doktort, aki mellesleg az ország egyik csúcskórházát irányítja huszonhat éve.

Pedig üdítő lett volna először egy pozitív, vagy akár csak pártatlan írást olvasni arról, hogy egy miniszteri poszt várományosa a közbeszéd szempontjából ilyen bátor, ugyanakkor mind a zsidó, mind a keresztény elkötelezett hívők körében ősidőktől ismert, kipróbált igazságot állít. Itt nem politikáról van szó, különösen nem a napi és a párt válfajáról. A józan ész alapján is bőven belátható és életszerű, hogy az ezeket a lelkiismeretünkből is megismerhető igazságokat megtartó emberek harmonikusabb, és így minden bizonnyal egészségesebb életet is fognak élni.

Azonban a ma náthaszerűen terjedő nihilista gúny atmoszférájában könnyű prédát leső, középszerű és negyedművelt trollocskák kapásból felbátorodtak és ezoterikus félőrültként próbálták meg láttatni az orvosként és intézményvezetőként is maradandót alkotó Káslert.

A beszűkült tudatállapottól megvezetett gőgös írnokok a nagy egyéniséghajszában pont az eredetiségre képtelenek, ellenben ötlettelenül szajkózzák az egymástól ellesett kultúrvonalat, és két füves cigi között úgy pötyögik be azt az egy-kétezer karaktert, hogy

abból jobban üvölt az igazodási kényszer, mint a Népszabadság 1972-es vezércikkéből, csak picit tudatmódosított stíluselemekkel.

Mindez, ahogy utaltam rá, nem elsősorban a leendő miniszterről szól. A tét az, hogy lehet-e a 21. században a közbeszéd tárgya az emberiség alapműve, a legfontosabb könyv, a Biblia. Mi, hívők elfogadjuk-e azt, hogy az ateista paradig­ma az álsemlegesség maszkjában ukázokat osztogasson és visszaparancsolja a Bibliáról szóló kommunikációt az úgynevezett „magánszférába”, vagy sem?

Elfogadjuk-e a szólás- és vallásszabadság – egyelőre részleges, még nem jogi termeszetű, de azt is már előkészítő – korlátozását azzal, hogy bárkit félhülyének lehet beállítani a társadalom előtt, aki a bibliai hitet kihozza a család, a gyülekezeti ház vagy templom falain kívülre?

A hívők fülüket-farkukat behúzva lapítsanak, nehogy a nagy tudományfétis nevében eljáró önkéntes journalrendőrök ujjbegyükre vegyék őket?

Ki bizonyította be valaha is, hogy nem igaz az az állítás, miszerint a Tízparancsolat megtartása lelkileg – s így testileg is – pozitív egészségügyi kihatással van az azt megtartó és a környezetében élő emberre egyaránt? Vagy valóban semmi stresszt és stresszbetegséget nem okoz senkinek, ha meglopják, megcsalják, netán megölik, vagy ha mindezt ő követi el másokkal? Tényleg kizárt, hogy az ember fizikai-biológiai állapotát negatívan befolyásolja, ha sohasem pihen, ha szüleivel tiszteletlen, más tulajdonára ácsingózik vagy hamisan tanúzik?

Egyáltalán, ki próbálhatja meg ezt tudományosan bizonyítani?

A tudományosság főbb ismérvei állítólag a tapasztalati ellenőrizhetőség, a bizonyíthatóság és/vagy a cáfolhatóság.
Mivel a professzor kijelentése egyértelműen hitbéli jellegű volt, ezért racionális bizonyításra nem szorul.
Cáfolni pedig lehetetlen, mert a cáfolat már mint célkitűzés, önmagában is túlmutat egy szaktudomány kompetenciáján.

És miért ne nyilatkozhatna meg egy tudós hívőként, ha egyszer hívő?

Ki bizonyította, sőt ki bizonyíthatta be valaha is, hogy az ateizmus nem puszta hit? Avagy mitől kevésbé hívő, vagy miért tudományos vagy semleges egy ateista, és miért nem az egy hívő?

Ki meri állítani, hogy van abszolút semlegesség és egyáltalán, miért lenne jó, ha lenne?

Az abszolút semlegesség kívánalma már maga sem semleges, sőt gyanús.

E nagy akarás definíciójaként ezennel ünnepélyesen bevezetem a „semlegtelenség” fogalmát. Hitet vagy „nem hitet” mindenki szabadon választhat, de senki ne próbálja az egyiket tudományosabbnak állítani a másiknál.

Az ominózus ügy már úgy tűnt, hogy lecsengett, de a napokban kijött egy minden eddiginél pofátlanabb írás az Indexen, ráadásul a tudomány rovatban.

Hogy a szerkesztőség födémlemeze statikailag hogy bírja a „tudomány” kifejezés és a cikkben szereplő bődületes primitivizmus és ostobaság egy légtérben való meglétét, azt nem tudom, de a szerző, Hegyeshalmi Richárd már korábban is képes volt hasonlókra. Egy-két éve egy Jézust káromló írására lettem figyelmes, amelyet követően azonnal írtam a szerkesztőségnek, és gyorsan le is vették a cikkét. Ma, úgy látszik, más idők járnak, mert ezt a kört ezúttal is megfutottam, de se kép, se hang. Ez a cikk nem méltó arra, hogy részletesen végigvegyük állításait. Egyetlen mozgatórugója a Biblia és az abban hívő emberek megvetése, degradálása, de ráadásul mindezt olyan mérhetetlenül nívótlan és buta formában teszi, hogy ha a tudati károsanyag-kibocsátást szankcionálni lehetne, akkor ez a cikk szerzője esetében azonnali szellemi zöldkártyabevonással járna.

A cím és az altesti elemektől fortyogó lead közé sikerült beszerkeszteni egy, a náci szennylapok grafikáit idéző gúnyrajzot, amelyen Kásler szerepel a két mózesi kőtáblával.

A vulgárfreudista, innen-onnan összeolvasott süketelés felmelegíti a – kultúrtörténetben sajnos nem ismeretlen – fenyegető, elnyomó, rossz és egyébként a Bibliától messzemenően idegen istenkép téveszmés projekcióját.

A stupiditást idegen eredetű szavak indokolatlan pufogtatásával ellensúlyozni kívánó Hegyeshalmi tételesen próbálja lerántani Mózes parancsolatainak tíz legfőbb pontját a maga által melegített dagonyába.

Ez persze még a nála – finoman szólva – erősebb képességű figuráknak sem sikerült soha.

Ami sikerült, az az, hogy az értelem és a jó szándék teljes kizárásával megpróbálja olvasóit a Tízparancsolat és a benne hívők ellen hangolni.

Ez a szomorú és kártékony tevékenység azonban nemhogy a Biblia igazságaihoz nem ér fel, de még a levélszemét fogalma is patetikusan csengő kifejezés rá nézve. Az Index szerzője a saját maga által kivetített, bugyuta, egydimenziós fantomokkal hadakozik.

Ha már az ember értelmiségi pályára aspirál, nem árt, ha megpróbál közelebbi kapcsolatba kerülni az értelemmel, ha már a két szótő így átfed.

Ezek után nem tudom, hogy egyáltalán érdemes-e még említeni az ilyen szerzőknél űrteleszkóppal sem felderíthető alázat fogalmát?

Ha valaki az emberiség legalapvetőbb erkölcsi-szellemi kódexéhez nyúl, nem kellene bekalkulálni, hogy történelmünk hány és hány vívmánya épült már erre, beleértve azt a nyugati szabadelvű, jóléti rendszert is, amelyben akár az ilyen vélemények is elhangozhatnak?

És nem kellene alaposan visszavenni a nagy büdös semmire történő szájjártatásból?

Annyi fix, hogy a Tízparancsolatnak mindez nem fog ártani, abban viszont már nem vagyok biztos, hogy az ilyen irományok szerzőjére máris nem hullott-e vissza a saját maga által okozott kár.

A Hetek információi szerint az újonnan megválasztott magyar miniszterelnök egyik első útja Jeruzsálembe vezethet.

"Előreláthatólag a következő hetekben Orbán Viktor miniszterelnök Izraelbe utazik Benjamin Netanjahu miniszterelnök meghívására" - ezt jelentette be Yossi Amrani izraeli nagykövet csütörtökön Pécsett az Izrael Állam 70. évfordulójára rendezett ünnepségen, amelyre a Pécsi Hit Gyülekezete szervezésében a Palatinus Szálló dísztermében került sor.

Az izraeli nagykövet a Hetek kérdésére megerősítette az értesülésünket. Yossi Amrani hozzátette, Netanjahu miniszterelnök az áprilisi választások után küldött gratuláló levelében hívta meg a magyar kormányfőt, amit Orbán Viktor elfogadott.

A pécsi ünnepségen többek között részt vett és beszédet mondott Páva Zsolt, a város polgármestere és Hack Péter, a Pécsi Hit Gyülekezete vezetője. A rendezvényen egy új dokumentum filmet is bemutattak, Márkus József és Bárány László alkotását, amely a 70 éves zsidó állam történetét mutatja be történelmi és spirituális távlatban.