Kampányfinis a szomszédban

Kevesebb, mint tíz nap választja el Ausztriát a parlamenti választásoktól. Október 15-én járulhatnak az ország választási joggal rendelkező polgárai az urnák elé. Miután „karosszékben ülve“ végignéztük az amerikai választások körüli botrányokat, nagy meglepetésre mi is benne vagyunk egy eddig errefelé ismeretlen, szennyes választási kampányban. Az osztrák választási stílusra nem volt eddig jellemző az a fajta sárdobálás, aminek nyár óta szem-, és fültanúi lettünk.

A parlamenti választásokon több mint tíz párt indul, a már a parlamentben ülő öt nagy, illetve öt kevésbé ismert párt is részt vesz a megméretésen. Van valamennyi esélyük a parlamentbe jutásra, mivel a kormányzó szocialista párt (SPÖ) a napokban súlyos botrányba keveredett. Több ciklusban együtt alakított az SPÖ-ÖVP (Osztrák Szocialista Párt – Osztrák Néppárt) kormányt. Ez azonban már a múlté.  

Az ÖVP-n belül megújulást indítottak, Rainhold Mitterlehner átadta a párt vezetését a 31 éves Sebastian Kurz integrációs-, és külügyminiszternek. Kurz úgy tűnik, született politikus, rendkívül jó ráérez dolgokra, időnként az a látszat, mintha a többiek előtt járna 2-3 lépésre. Mivel Ausztriában a menekültkérdés és az egyre növekvő iszlám fenyegetettség elsősorban az idősödő és vidéki polgárokat nagyon érzékenyen érinti, nagy megosztottságot okoz minden ezzel kapcsolatos bejelentés, változás. Ha nem lennénk a választási kampány évében, hamarabb konszenzusra jutnának politikusok. Az ÖVP arculatát érintő változás ellenlépésre kényszerítette a szocialistákat is. Christian Kern kancellárt pártja képviselőnek jelölte, aki régi szocialista és jó nevet szerzett magának az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) menedzsereként. 2016-ban vette át a párt vezetését Werner Faymann addigi pártelnöktől és jó eséllyel indulhatott a választásokon is. Miután Sebastian Kurz lett az új jelöltje a másik kormányzó pártnak, nekik is lépni kellett, ami visszafele sült el.

A Silberstein-botrány

Ugyancsak rosszul jött a baloldali pártnak, az SPÖ tanácsadójának, Tal Silbersteinnek a botránya, aki Kern választási kampányát segítendő két Facebook-oldalt hozott létre. Mindkét felületen a nagy riválist, Kurzot támadta, miközben az nem derült ki, hogy az oldalakat az SPÖ holdudvara koordinálja. A közösségi oldalakon Silberstein antiszemita bejegyzései mellett, Kurzot azzal is vádolta, hogy kapcsolatban áll Soros Györggyel. A botrány akkor látott napvilágot, amikor a tanácsadót augusztusban Izraelben előállították piszkos pénzügyi vállalkozásai miatt. Az izraeli születésű európai pártoknak segítő menedzser kifejezetten a választási kampányokra specializálódott.

A dolog pikantériája, hogy miután Silberstein már börtönben ült, azután is működtek a Facebook oldalak. Tulajdonképp így derült ki, hogy az SPÖ részt vehetett azok működtetésében. Kern kancellár állítása szerint semmit sem tudott ezekről a történésekről, a média őt időnként „hercegnőnek“ nevezi miután jellemzően nehezen viseli a kritikát. Az SPÖ már felfüggesztette a párttagságát annak a személynek, aki állítólag az oldalakat tovább vitte, a választási kampány egyik vezetője is visszalépett, mégis úgy tűnik, nehezen sikerül a szocialistáknak „tiszta vizet önteni a pohárba“. Ugyanis Kern felesége pert indított az Österreich (Ausztria) című ingyenes napilap ellen, miután az leközölte, hogy a pár nyáron Izraelbe látogatott magánszemélyként, ahol kétoldali üzleti vállalkozásokat is visznek. A napilap kijelentette, kész dokumentumokkal is alátámasztani állításait.

Egy másik parlamenti képviselettel rendelkező párt, a Zöldek is komoly megmérettetés előtt állnak, ugyanis korábbi vezetőjük, Eva Glawischnig egészségi okokra hivatkozva lemondott. Bejelentését egy komoly párton belüli szakadás előzte meg. Ulrike Lunacek, aki komoly Európai Uniós tapasztalattal rendelkezik, vállalta a párt képviseletét a választásokon. Az új párvezető évtizedek óta élettársi kapcsolatban él egy Rebeca Sevilla nevű perui hölgyel, aki odahaza egy leszbikus és homoszexuális szervezetnek a vezetője. Az osztrák zöldek széles szavazótáborral rendelkeztek főként Bécsben, de miután a fiatal zöldek egy része kivált a pártból, és Glawischnig lemondásával a kártyákat újraosztották, egy másik markáns képviselőjük, Peter Pilz is kilépett. Ő külön pártot alakított és saját névvel indul a parlamenti választásokon. Pilz népszerűségét főként az adja, hogy több botrányos ügyet is feldolgozott Ausztriában, így nem csekély támogatásra számíthat október 15-én.  

Ki nevet a végén?

Sokan tartanak attól, hogy Heinz Christian Strache szabadságpárti vezér (FPÖ) fog győztesen kijönni a választási kampány káoszából. Az Osztrák Szabadságpártban nem igazán voltak az utóbbi években nagy botrányok. Strache rendületlenül ragaszkodik a pártja által képviselt ügyekhez. Ilyen kardinális ügy például az országban megfigyelhető egyre növekvő muszlim kisebbség helyzete, illetve a migráció kérdése. Kurz integrációs miniszterként több szakaszban felmérést készíttetett a migránsok beilleszkedéséről és kiderült, hogy az iszlám óvodákban, mecsetekben nem történik meg a kellő integráció és törekvés a befogadó ország törvényeinek elfogadására. Az iszlám szervezetek és egyesületek válaszul egy tízpontos kérdéssorozatban kértek választ az induló pártok képviselőitől a vallást érintően.

A kiküldött íven például ilyen kérdések szerepeltek:  „Ön szerint az iszlám Ausztria része? A muzulmánokat releváns választócsoportnak tartja? Mi a véleménye a muzulmánokkal szembeni egyenlőtlen bánásmódról más vallási közösségekkel szemben?“

A nagy szavazótáborral rendelkező pártvezetők közül, egyedül Strache volt azon a véleményen, hogy az iszlám, mint olyan, nem képezi Ausztria részét. Véleménye szerint sem történelmi, sem kulturális, sem más szempontból nézve nem része Európának. Viszont a muzulmán osztrák állampolgárok (a legutóbbi felmérések alapján kb. 700 ezer személy, akiknek 1/3-a bír szavazati joggal) Ausztria részét képezik. Strache szerint a gyűlöletprédikátorokat kellene egy új iszlámtörvénnyel megfékezni, mert miattuk szenvednek más iszlám hitű emberek is. Itt érdemes még megjegyezni, hogy csak a burka-viselést és az arc teljes elfedését tiltja az október elsejével életbe lépett törvény, és nem a fejkendőt, ahogyan azt a tízpontos kérdéssorozatban megfogalmazták.

Szerző: Benczédi Klára, Bécs