Hetek blog

Lelkifröccs Csernustól - borászkodik a legismertebb magyar pszichiáter

2017/11/13. - írta: Hetek_hu

csernus.jpg

Évek óta festői környezetben, Noszvaj környékén él, borászata van, tavaly kávézót is nyitott, és nem mellesleg 16 éve járja az országot előadásaival - kíváncsiak voltunk Csernus Imrére, ezért egy csendes hétköznap délelőtt ellátogattunk hozzá.

Miért váltott életformát?

– Az egész életemet érzésből teszem, és nem akarok senkinek se megfelelni. Amikor nem érzem jól magam valahol, akkor tudatosan elkezdem keresni azt a helyet, ahol jól vagyok.

És mitől érzi jobban magát itt, mint máshol?

– Az érzéseket nem lehet megmagyarázni. Persze vannak racionális okok, hogy itt a Bükk lábainál tiszta levegő van, festői szépségű falu, kedves emberek, akik köszönnek reggelente. De számomra a legfontosabb az, hogy itt jól érzem magam, és imádok pincérkedni hétvégente.

Kifejezett célja volt falura költözni és vendéglátással foglalkozni?

– Éveken át ingáztam innen Budapestre, amíg volt ott magánrendelésem. Ezt a Csendülő nevű kávézót csak tavaly május óta üzemeltetjük. Egy közösségi helyet akartam létrehozni itt, ahol a betérők is jól érzik magukat. Ez rajtam is múlik: számtalan helyen jártam már, ahol a pincérek rosszul néztek ki.

Ez ma elég trendi dolognak tűnik, hogy híres emberként visszavonul és kávézót nyit.

– Én a nyilvánosságtól már elég régen visszavonultam. Azután, hogy felismertem: a média valójában csak használja az embereket, odáig, amíg profitot termelnek neki.

Amikor belépett a médiába, mást hitt róla?

– Nem foglalkoztam a médiával. Én üzeneteket szerettem volna továbbítani az embereknek, és úgy érzem, hogy abban a félévben ez sikerült is.

Sokkterápiának nevezik a módszereit, ezt mivel magyarázza?

– Általában a felületes kommunikáció jellemző ránk, legfőképpen önmagunkhoz. Kesztyűs kézzel bánunk önmagunkkal, és ugyanezt a kommunikációs stratégiát alkalmazzuk mások felé. És abban a pillanatban, hogy valaki kimondja azt, amit érez, az sokkoló – merthogy én mindent megteszek azért, hogy őszinte legyek. Miközben a másik ezerrel törekszik arra, hogy ne kerüljön napvilágra az, amit ő is érzékel, már régóta. Én viszont megfogalmazom azt hangosan, annak ellenére, hogy a másiknak ez tetszik vagy nem tetszik.

Tehát csak önmagának tartozik felelősséggel azért, amit tesz?

– Elsősorban igen, és azt látom, hogy ez sok, magát felnőttnek nevező emberből hiányzik. Csak magyarázkodás van, meg felelősséghárítás. Mindig valaki más a hibás azért, ami velem történik.

Létezik olyan, hogy néplélek? Felmérések szerint a magyarok jellemzően kerülik a konfliktust, a kockázatot, a bizonytalanságot.

– S ha nagy ritkán mégis kockáztatnak, és ráfáznak, akkor elkezdenek pánikolni. De ahogy a negatív érzések intenzitása csökken, megnyugszik az illető, hogy mégsem olyan nagy a baj.

És minden megy tovább, ahogy addig?

– Persze. A következő pofonig.

Miért nem változtat?

– Mert nincs önbizalma, konfliktushelyzetben nem vállalja fel az érzéseit. Inkább okoskodik és magyarázkodik. Olyan arcot mutat másoknak, amivel valójában nem rendelkezik, arról kommunikál, amire ő vágyik. A vágyait éli meg realitásnak, ami valójában hazugság.

Lehet, hogy azért, mert senkit nem érdekelnek az érzései.

Kérdés, hogy akkor mit keres abban a helyzetben? Néha megkérdezem a másikat: beszélhetek veled őszintén, van rám időd? Ha igen, akkor el kell mondani mindent. Különben előbb-utóbb kirobban kéretlenül is, mert a feszültség időnként felgyűlik. Utána persze megbánom: nem kellett volna elmondani, mert mindig ráfázok. Így van: mert nem kérdeztem meg a másikat, hogy elmondhatom-e.

Ennyi a titok?

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Szólj hozzá!

Halloween helyett: A legnagyobb ajándék a Messiástól

2017/10/31. - írta: Hetek_hu

Új és örök élet, teljes extrákkal

eternal-life.jpgA Szentírás szerint az ember félelmének a legfőbb, primer oka a haláltól való félelem (vagyis a halálnak való kiszolgáltatottság), ami azt is jól jelzi, hogy a halál nem egy jó, elfogadható, természetes állapot. Az ember nem tud (mert nem is lehet) kibékülni a halállal, még ha ezt a különböző kultúrák, civilizációk, vallások próbálják is elérni. A Biblia jó híre (evangéliuma) az emberiség számára pontosan az, hogy Isten a halállal, mint az ember ősi ellenségével elbánt és fel is fogja azt számolni, Jézus Krisztus, az Ő Fia által.

Tovább
Szólj hozzá!

Mészáros István László: A Szabadságról - a reformáció kezdetének 500. évfordulóján

2017/10/30. - írta: Hetek_hu

screen-shot-2017-10-11-at-8-55-21-am.png

A szabadság Felülről jön.

Sem nyugatról, sem keletről, sem északról, sem délről.

Onnét Fentről jön, Szellem szárnyán a szívbe, majd innét tovább,

anyanyelven, megállíthatatlanul!

(Monda Jézus: „megismeritek az igazságot és az igazság szabadokká tesz titeket.”)

Szólj hozzá!

Kampányfinis a szomszédban

2017/10/05. - írta: Hetek_hu

Parlamenti választások Ausztriában

Kevesebb, mint tíz nap választja el Ausztriát a parlamenti választásoktól. Október 15-én járulhatnak az ország választási joggal rendelkező polgárai az urnák elé. Miután „karosszékben ülve“ végignéztük az amerikai választások körüli botrányokat, nagy meglepetésre mi is benne vagyunk egy eddig errefelé ismeretlen, szennyes választási kampányban. Az osztrák választási stílusra nem volt eddig jellemző az a fajta sárdobálás, aminek nyár óta szem-, és fültanúi lettünk.

kern-kurz-und-strache-in-der-ersten-dreier-konfrontation-41-72836462.jpg

Tovább Szólj hozzá!

Isten éltessen, Magyarország!

2017/08/20. - írta: Hetek_hu

Mészáros István László a magyarság megmaradásáról és egy keresztény nemzet születéséről

20056230_nagykep.jpg

Augusztus 20. a magyar államalapítás és államalapító Szent István király emlékünnepe. Szent István király a független magyar államot jelképezi. Nem véletlen, hogy ezt az ünnepet az 1848–49-es szabadságharc leverését követően hosszabb ideig egyáltalán nem is lehetett megünnepelni. A kommunista rendszer pedig megpróbálta kiiktatni az ünnep eredeti tartalmát: e napot az „új kenyér”, illetve az 1949-es – direkt augusztus 20-án hatályba léptetett – kommunista alkotmány ünnepeként aposztrofálva igyekezett az idevágó nemzeti emlékezettudatot módosítani.

Tovább Szólj hozzá!

Mészáros István László: Természetes szövetségesek

2017/07/18. - írta: Hetek_hu

Benjamin Netanjahu budapesti látogatásához

isr_hun2.jpg

Mi magyarok nem turisták vagyunk történelmi területeinken, Izrael sem megszálló hatalom ősi földjén: a történelemhamisító elnevezéssel „Ciszjordániának” titulált Júdea-Szamáriában.

Nekünk fontosak Kolozsvár, Székelyudvarhely, Munkács, Szabadka, Kassa; miért ne lenne nekik fontos Kelet-Jeruzsálem, Hebron, Siló, Bétel, Tékoa?

A mi szívünket megdobogtatja a Hargita, az övékét meg Garizim hegye (a honfoglaláskori áldásmondás helye Júdea-Szamáriában).

Mi védjük külhoni magyarjainkat, Izrael védi az ősi földre visszatérő telepeseit.

Mi magyar Magyarország kívánunk maradni Európában, ők meg zsidó Izrael a Közel-Keleten.

Mi fontosnak láttuk határkerítés-építéssel is útját állni hazánk elözönlésének (szembeszállva az eszement európai politikai trenddel), Izrael meg védőfal emelésére kényszerült biztonsága érdekében (dacolva az eszement világpolitikai vélekedéssel).

Mindketten ugyanazzal – a közös zsidó-keresztény értékeinket lábbal taposó – muszlim terrorizmussal és térfoglalással állunk harcban, amiben Izrael a szabad világ védőbástyája a Közel-Keleten.

Mindketten dacolunk a nemzeti, vallási, kulturális keretek lerombolását célzó nemzetközi trenddel, vállalva az ezért járó megbélyegzést is.

Büszkék vagyunk rá, hogy Pest szülöttje Herzl Tivadar, a modern zsidó állam megálmodója. Hálával gondolunk rá, hogy mennyi zsidó honfitársunk hozott áldozatot hazánk felemelkedéséért, polgárosodásáért.

Osztozunk a Biblián, közös kultúrkörhöz tartozunk.

Természetes szövetségesek vagyunk,

Isten óvjon mindkettőnket!

Szólj hozzá!

A katari bomba és Liberalia gyermekei: Hetek-ajánló, 2017. június 16.

2017/06/17. - írta: Hetek_hu

Szakítás Katarral: Testvérietlenítés

Alig néhány nappal Donald Trump öbölbeli látogatása után a Szaúd-Arábiai királyság, Egyiptom, Bahrein és Jemen bejelentette, hogy megszakít minden kapcsolatot Katarral. Pillanatokon belül csatlakozott hozzájuk az Egyesült Arab Emirátusok is. Ám a miniállam sem maradt befolyásos támogatók nélkül: Törökország csapatokat küldött Katar támogatására, Irán pedig élelmiszert. Áll a bál az Öbölben. Valódi háború fenyeget? És mi köze mindehhez az arab tavasznak és a Muzulmán Testvériségnek?

+++

Liberalia gyermekei - Kultusz, orgia és révület: a zenei fesztiválok ősmintája

„Megváltoztak a nyári zenei fesztiválok az elmúlt évtizedben” – írja a brit Telegraph. „A korábbi hagyományos színpad plusz nézőtér elrendezés helyett egyre több a zöld környezetben, félreeső »titkos« helyszíneken tartott rendezvény, ahol a cél a zenei élmény mellett a »teljes átadás«, a résztvevők minél teljesebb kikapcsolása a hétköznapi világból.” Az erdőkben, szigeteken, titkos ligetekben tartott többnapos, zenés, eksztatikus, maszkos-jelmezes partik nem új találmányok: legrégebbi ókori formájuk a Liber Pater („a szabad atya”) istenség tiszteletére rendezett ünnepségek, a Liberaliák. Morvay Péter írása

+++

Egy bukott nemzet prófétája: Enoch Powell és a „vérfolyam“ beszéd hatása Angliára

Ha Isten egy nemzetet el akar pusztítani, akkor a vezetői megőrülnek. Ez az őrület pedig a migráció! - ásta meg előre Anglia sírját 1968-ban Enoch Powell, a 20. század egyik leghíresebb filozófiaprofesszora és politikusa, aki ötven éve a Konzervatív Szövetség előtt követelte az egykori brit gyarmatokról érkező migrációs hullám azonnali megfékezését. A forradalmi beszédet az angol lakosság jelentős része támogatta, mégis mind a saját kormánya, mind a pártja „rasszistának“ bélyegezte és száműzte a politikai közéletből. Morvay Bátor írása

+++

Az óbaloldal lázadása: Theresa May a katasztófa szélére sodorta a brit konzervatívokat

A brit politikai életet a kontinentális Európa politikusai hajlamosak lesajnálni a brüsszeli technokraták szemszögéből kétségtelenül egzotikusnak tűnő díszletei miatt, ám az aligha vitatható, hogy az elmúlt évtizedekben legalább két alkalommal – Margaret Thatcher 1979-es és Tony Blair 1997-es győzelme után – éppen Nagy-Britanniából indultak el olyan politikai mozgások, amelyek adott esetben évtizedes időtávon meghatározták a nyugati demokráciák közéletét. Gavra Gábor írása

További nagyszerű cikkek a Hetek legfrissebb számában!

Szólj hozzá!

Megtalálták a fenevad lövedékeit: Így pusztította el Róma Jeruzsálemet

2017/05/26. - írta: Hetek_hu

roma_jeruzsalem_attack.jpgJeruzsálem közel 2000 évvel ezelőtti római ostromának bizonyítékait találták meg izraeli régészek a Bibliában is szereplő Siloám-medence közelében. A kutatók szerint a jeruzsálemi alsó városban feltárt ostromlövedékek és nyílvesszők pontosan megegyeznek az első századi történész, Josephus Flavius leírásával. A jeruzsálemi ostrom Róma történetének legnagyobb városostroma volt, a négy légió közül az egyik Pannóniából érkezett. A csata közel egymillió áldozattal járt és a hatalmas zsákmányból épült fel a Colosseum. Az Izraeli Régészeti Hatóság a legkorszerűbb technológia segítségével vizsgálja át a mai felszín alatt 6-8 méterrel húzódó hajdani utcaszintet, és azt várja, hogy a kutatás Jeruzsálem történetének - beleértve az ősi zsidó szentély maradványainak - eddig nem ismert bizonyítékait tárja fel.       

Tovább Szólj hozzá!

Megváltozni az meló, nem csak elhatározás (videó)

2017/05/18. - írta: Hetek_hu

Interjú Molnár Ferenc Caramel énekessel

caramel-interju-hetek-hetilap.jpg

„Nem a sorsom ellenére, hanem a sorsommal együtt vagyok az, aki vagyok” – állítja életrajzi kötetében Molnár Ferenc Caramel énekes-dalszerző, aki most lapunknak bővebben is kifejtette, mi mindent ért ez alatt.

Hallottam, hogy nemrég érkeztél vissza Magyarországra. Hol jártál?

– Sepsiszentgyörgyön, ahol egy nagy koncertem volt. Minket leginkább Erdélybe, magyarlakta területekre szoktak hívni, de most elég vegyes volt a közönség.

Ilyenkor érződnek a nyelvi akadályok?

– Igazából nem, mivel a nyelven túl van a zenének egy olyan rezgése, érzelemvilága, amit megértenek az emberek, és ez közösséget teremt. Persze a legkellemesebb úti céljaink mindig a magyarlakta területek, ahol a nyelv különösen erős kapocs az emberek között. Sokkal komolyabb érzelmeket vált ki, ha a közönség magyar felkonferálást, illetve magyar zenét hall, nagyon megbecsülik, és ez nagyon megható. Néha a határon túl, mondjuk Erdélyben vagy a Felvidéken az ember még jobban magyarnak érzi magát – roma származásúként is –, mint itthon.

Nézze meg videós interjúnkat!

 

Pápai Joci még az eurovíziós dalversenyen is magyarul énekelt… 

– Az ő dala angolul elég furcsán hangzott volna. Ez nála abszolút autentikus így: a dalában benne van a roma folklór, a magyar népzene, illetve a nyugatias, popos, R&B stílus is. Én sokkal közelebb állok a popos világhoz, és arányaiban nem tudnám olyan tökéletesen vegyíteni ezeket a műfajokat, mint a Joci.

Miért, te miből építkezel?

– Ez egy folyamatos kísérlet, hogy az ember mindig próbál mai, friss hangzást kihozni úgy, hogy kicsit múltidéző is egyben. Most egy olyan lemezt készítek, amit már nagyon régóta szeretnék: azokat a fontos korszakokat próbálom a magam zeneiségében megidézni, amik rám gyerekkoromban vagy fiatalkoromban nagyon erősen hatottak. 1982-ben születtem, és emlékszem, mi ment a ’80-as, ’90-es években a rádióban, vagy milyen sokat néztük az MTV-t (Music Televisiont) otthon. Egymás után ugranak be a dalok, a számomra fontos momentumok, apróságok, amiket próbálok beépíteni a dalaimba. Megtalálni mindebben a jó arányokat, ez izgalmas munka.

 A teljes interjút olvasd el a Hetek hetilap május 19-i számában »

 

Szólj hozzá!

Ostobaság a tudomány bojkottja, állítja Hershkowitz Rabbi

2017/05/15. - írta: Hetek_hu

Budapesten tartott előadást egy innovációs konferencián a világhírű haifai Bar-Ilan Egyetem elnöke, Daniel Hershkowitz. A matematikus-professzorral életének fordulatai mellett az oktatás szabadságáról és az egyetemi autonómia korlátairól is beszélgettünk, no meg arról, milyen területen számíthatunk áttörésekre a közeljövőben, és segítheti-e a tudomány a Biblia jobb megértését.

 

Hat éve, amikor legutóbb beszélgettünk, oktatási és informatikai miniszter volt. A kormányfő azóta sem változott Izraelben, Ön azonban kiszállt a politikából. Miért?

– Az életnek különböző szakaszai vannak, amikor különböző dolgokkal foglalkozunk. Négy évet töltöttem a politikában, és büszke vagyok arra, hogy részt vehettem az izraeli űrprogram fejlesztésében, aminek én voltam a felelőse. De négy év után úgy éreztem, hogy a politikának vannak olyan aspektusai, amiket nem igazán szeretek. A legtöbb politikus számára a legfontosabb az, hogy újraválasszák. Én, mint tudós, nem tudok ezzel a gondolkodásmóddal azonosulni. Ezért döntöttem úgy, hogy kiszállok, és a négyéves mandátumom lejárta után felkértek, hogy vállaljam el a haifai Bar-Ilan Egyetem vezetését.

Mégsem fordított teljesen hátat a politikának, az elmúlt napokban például elkísérte Benjamin Netanjahu miniszterelnököt Kínába. Mit tapasztalt Pekingben? Kínáról köztudott, hogy az ENSZ-ben következetesen Izrael ellen szavaz. Milyen közös platformot tudnak találni?

– Persze, nem fordítottam hátat, és továbbra is nagyon jó kapcsolatban állok Netanjahu miniszterelnökkel és más politikai vezetőkkel, akik gyakran meghívnak, hogy konzultáljunk különböző kérdésekről. Ami Kínát illeti, nagyon érdekes világgal találkoztam, ami az érdekek világa. Gyakran nem tükrözi a kínai vezetők gondolkodását az, ahogyan például az ENSZ-ben szavaznak, mert azt geopolitikai számítgatások vezérlik. Valójában nagyon érdekli őket Izrael, és ennek oka az, hogy kezd lejárni a kőolaj korszaka. A világ előbb-utóbb megszabadul az olajfüggőségből. Emellett Izrael nyilvánvalóan tudományos nagyhatalom, és ezzel a kínaiak pontosan tisztában vannak. Ezért tud a nyolcmillió lakosú Izrael partnere lenni a világ legnépesebb országának. És a tudományon túli területeken is van érdeklődés. A Nankingi Egyetem – ez az öt legjobb kínai egyetem egyike, egy olyan városban, ahol többen élnek, mint egész Izraelben – együttműködési szerződést kezdeményezett a haifai egyetemmel, hogy hebraisztika képzést indíthassanak, és egy csoport kínai diák kezdi meg nálunk ősszel a képzést. Egy évet Kínában tanulnak intenzíven héberül, ezután három évet már ezen a nyelven tanulnak Izraelben.

Itt Magyarországon is nagy az érdeklődés a haifai egyetem iránt, és a konferencia mellett Önt a kormány ki is tüntette. Az ünnepség után azt mondta, hogy élete egyik legmeghatóbb pillanata volt ez. Miért?

– Nos, gondoljon csak bele: mindkét szülőm magyar holokauszt-túlélő volt. Apám egy kis erdélyi faluban, Nagy-ilondán nőtt fel, anyukám pedig itt, Budapesten, a Kazinczy utcában, nem messze a zsinagógától. 1944-ben koncentrációs táborba kerültek: apám Auschwitzba került, ahol különválasztották az édesanyjától és testvéreitől, akiket azonnal a gázkamrába küldtek. Ő maga 17 éves volt, és ezért munkára küldték, így maradhatott életben. Édesanyám Bergen-Belsenben volt. Miután a táborokat felszabadították, az akkori Palesztinába utaztak, és soha nem jöttek vissza Magyarországra. Soha nem akartak visszajönni arra a helyre, ahol kitagadták őket.

A teljes interjú itt olvasható »

 


HETEK MAGAZIN - podcast és videó

Podcast. A Hit rádióban minden pénteken délután jelentkezik a Hetek magazin, ahol a friss hetilap témáit boncolgatjuk vendégeinkkel. Töltsd le podcast beszélgetéseinket mp3-ban és hallgasd bárhol, bármikor! A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod Soundcloudon, iTunes-on (keress rá: Hetek Magazin), és Youtube-on is!

Videó. A Hetek Magazin viszont ennél több, mert időről-időre videós interjúkkal is jelentkezünk, amit Youtube-on, vagy a Hetek Facebook oldalán is meg tudsz nézni!

 

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása