A német megszállástól a tömeges deportálásokig. A német megszállás időszaka, a magyarok együttműködése a megszálló hatalommal, vagyis a kollaboráció.
2014-ben, a holokauszt hetvenedik évfordulója alkalmából közös sorozatot készített a Hetek hetilap és az ATV. Elismert kutatókkal elevenítettük fel a vészkorszak előzményeit, eseményeit és máig érezhető hatásait. Célunk az emlékezés, mert a legnagyobb tragédia a felejtés.
Második adás: Holocaust Magyarországon a német megszállás előtt:
Beszélgető partnereink:
Molnár Judit történész
Heller Ágnes egyetemi tanár, esztéta, az MTA rendes tagja, holokauszt-túlélő
Vági Zoltán történész
A beszélgetés témái:
A német megszállás
A magyar kollaboráció
A sárga csillag és a gettók
A zsidó vagyon elrablása
Tömeges deportálások
A beszélgetés-sorozat DVD mellékletként a Kiálts rám! S fölkelek! című tanulmánykötet részeként jelent meg, mely a holokauszt 70. évfordulója alkalmából készült.
A Hetek Magazinban ismét az amerikai elnökválasztás és Donald Trump személye kerül terítékre. A műsorvezető kivételesen Gavra Gábor akiket pedig kérdez: Morvay Péter és Seres László.
A Hetek Magazin rendszeresen foglalkozik az amerikai választásokkal, további podcast beszélgetéseinket itt meghallgathatod (Soundcloud-ról pedig letöltheted!). A Hetek hetilap amerikai választással kapcsolatos írásait pedig itt olvashatod el.
Töltsd le beszélgetéseinket mp3-ban a Soundcloudon vagy iTuneson! A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod
Kisajátítástól tartanak a botpusztai gazdák. A tervek szerint az Alcsút-Felcsút-Puskás Akadémia szakaszon elkészült kisvasút tovább épülne Bicskéig, majd onnan Etyekig. A nyomvonal magánterületeket is érint – a tulajdonosok közül sokan kifejezetten örülhetnek, hogy területeik értéke várhatóan emelkedni fog. Mások viszont semmi áron nem válnának meg a magántulajdonuktól – ők kisajátítástól tartanak. Ezt a kiemelt kormányzati beruházást sokan feleslegesnek tartják.
Az Aranypánt-díjas Jónás Tímea a romatelepről indulva lett főápoló.
Jónás Tímea nagyon messziről, egy Záhony melletti falu cigánytelepéről indulva jutott el odáig, hogy április 1-jén kinevezték főápolónak a fővárosi Nyírő Gyula Kórház OPAI egyes számú pszichiátriájának élére. Egyidejűleg ő kapta meg a legtöbb szavazatot az idei Aranypánt-díjra is. Az elismerést olyan roma hétköznapi hősök kaphatják, akik a mindennapi életükben példaként szolgálnak roma és nem roma környezetük számára.
Véget ért a Fehér Házért való küzdelem Ted Cruz számára, akinek a keddi indianai előválasztások jelentették az utolsó esélyt. Donald Trump fölényes győzelmével azonban szertefoszlott a júliusi nyílt elnökjelölő konvenció reménye, így a texasi szenátor felfüggesztette kampányát. Indiana ezzel, úgy tűnik, hű marad hagyományához: 1940 óta két kivételtől eltekintve a későbbi republikánus jelöltre szavazott. Bernie Sandersnek jól jött, hogy a választók őt részesítették előnyben, de a demokrata versenyben ez nem hozott különösebb változást.
A Hetek Magazinban Morvay Péter Rajcsányi Gellérttel, a mandiner.hu főszerkesztő helyettesével beszélgetett a Trump-jelenségről és az amerikai elnökválasztás esélyeiről.
„AMIKOR DOWN-SZINDRÓMÁS kislányunk, Blanka kétéves volt, és egy játszótéren homokozott egy átlagos kortársával, a játszótárs anyukája hosszan figyelte őt. Majd megrendülve mondta nekünk, hogy amikor elvetette a Down-szindrómás babáját, neki nem mondták azt, hogy akár ilyen szép, életrevaló gyereke is lehetne. Ehelyett elhitették vele, hogy egy szörnyszülöttet hordoz, és egyhangúlag terhesség-megszakítást javasoltak neki. Látszott rajta, hogy neki ez nem volt sima ügy. Meggyőződésem, hogy jó lett volna, ha időben találkozunk – ezen dolgozik a Down Egyesület is” – mondja Tóth Ágnes szülész-nőgyógyász.
„Ha az ember gyereket vállal, az bizonyos szempontból mindig rizikós. A gyerek nem luxuscikk, nem státuszszimbólum, hanem feladat. Bárki szülessen, nekünk belőle kell kihoznunk a maximumot” – vélekedett kérdésünkre egy anyuka, utalva ezzel olyan esetekre is, amikor tehetős szülők azért pereskednek, mert megszállottan keresik helyzetük „felelősét”.
Érthető módon a perről – akárcsak az abortuszról – élesen megoszlik az érintett szülők véleménye. „Már az is pozitívum, ha egyáltalán vita folyik minderről, mert idáig mintha magától értetődő lett volna, hogy a problémás gyereket el kell vetetni” – ezt már Tóth Ágnes szülész-nőgyógyász, a Down Egyesület egészségügyi szakértője mondta lapunknak.
Az egyesület azt igyekszik bemutatni, hogy a Down-szindrómás gyereket nevelő családok is lehetnek boldogok, a gyerekek pedig felnőttként is teljes életet élhetnek. kérdésünkre a szülész-nőgyógyász elmondta: nem lehet a terhesség alatt teljes biztonsággal kimutatni a Down szindrómát. Van olyan javaslat, hogy a terhesség alatti korszerű szűrővizsgálatokat államilag jobban kellene támogatni. A szűrőcégek nagyon jól járnának ezzel, viszont ezek a módszerek sem adnak egyértelmű eredményt. „igen népszerű az anyai vérből végzett magzati DNS-vizsgálat, amely a 9-10. héttől végezhető, és az ára 160-300 ezer forint között mozog. Tudunk olyan Down-szindrómás gyerekekről, akiknél ezek az eredmények negatívak voltak. Azt mondják, hogy akinél ez a teszt magasabb kockázatot mutat, annak javasolt a „hasba szúrós”, magzatvízből vagy méhlepényből végzett genetikai vizsgálat, de még ez sem százszázalékos. Van olyan gyerek, akinek olyan génkombinációja volt, amit ez a vizsgálat sem mutatott ki – megszületett, aztán örökbe adták” – mesélte Tóth Ágnes.
Hogyan próbálja pozicionálni magát Tim Cook, Elon Musk és más amerikai nagyvállalat vezetője az amerikai választások során? Morvay Bátor újságírójával beszélgetettünk.
Magyarországon is figyelmet keltett a hír, hogy az amerikai informatikai óriásvállalatok vezérei és politikai kampányguruk február végén zártkörű konferenciát tartottak, amelynek a központi témája a kiszivárgott hírek szerint az amerikai elnökválasztási kampány és ezen belül is kiemelten a Trump-kampány volt. Bár közelebbit nem lehetett megtudni az IT-világ „Bilderberg-konferenciájaként” is emlegetett rendezvényről, a kommentátorok többsége kézenfekvőnek nevezte, hogy a résztvevők arról tanácskoztak, hogyan lehetne megállítani a Trump-expresszt, és megakadályozni az ingatlanmilliárdos jelöltségét. Ám ha beszéltek is erről, konkrét jele, pláne eredménye ennek nem látszik, így valószínűbb, hogy az IT-világ nagyágyú inkább azt mérhették fel, hogyan léphetnek önálló tényezőként a politikába, akár már 2020-ban. Ehhez viszont a Trump-kampány – függetlenül attól, hogy mit gondolnak a személyéről – hasznos tanulságokkal szolgálhat.
A Hetek magazinban Morvay Péter és Gavra Gábor kérdezték az éppen az Egyesült Államokban tartózkodó Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt. Téma: az atomterrorizmus.
Hallgasd meg, vagy töltsd le a beszélgetést Soundcloudon:
A beszélgetést Youtube csatornánkon is el tudod érni:
„Edelényből jövök, a cigánytelepről...és ennél sokkal durvább helyek is vannak, mint ahonnan én jöttem” – mondja a 23 éves Kuru Antal, akinek tavaly szeptemberben valósult meg élete álma, amikor felvették jazz szakra a fővárosi Egressy Béni Zeneművészeti Középiskolába. Antal nem mindennapi küzdelméről dokumentumfilm is készült Tititá címmel.
„A legnagyobb nehézséget nekem a kitartás jelentette. Az, hogy amikor felismerem, hogy mi mindent nem tudok, akkor ne hagyjam abba, hanem elkezdjek tanulni. Aztán akkor se hagyjam abba, ha nagyon nem megy semmi” – meséli Kuru Antal.
Elmondása szerint életében a nagy fordulatot az jelentette, amikor egy borsodi cigánytelepről 18 évesen bekerült a 2011-ben induló Snétberger Zenei Tehetség Központba, amit hátrányos helyzetű, tehetséges roma fiatalok számára hozott létre a világhírű gitárművész. (Nyomortelepek kincsei. Interjú Snétberger Ferenccel. Hetek/2012)
„Sajókazán az Ámbédkar iskolába jártam (ez Derdák Tibor neves roma iskolája), ahol az egyik tanárom buzdított arra, hogy menjek el Miskolcra a Snétberger Központ meghallgatására”
– mondja Antal, amikor az indíttatásáról faggatjuk, hiszen zenészcsalád nem állt mögötte, képzettsége nem volt. Egyedül tanulgatott gitározni, ráadásul viszonylag későn, 13 éves korától, egy maga fabrikálta gitáron, amit fából, damilból eszkábált össze, miután megfigyelte, mások hogyan gitároznak a tévében. Aztán 14 évesen kapott egy kis gitárt, és azon játszott éjjel-nappal, többnyire egymagában.
Kerekes-székes, Down-szindrómás és más, csökkent munkaképességű dolgozók sürögnek-forognak a józsefvárosi Nem Adom Fel kávézóban. A hely egyik célja a szemléletváltás elérése: annak megmutatása, hogy a csökkent munkaképességû emberek élete nem tabutéma.
„Nem tudok megülni egy helyben!” – szögezi le vidáman a kerekesszékkel közlekedő Akli Miklós, aki az ELTE Meteorológia szakára jár, és gyakran találkozik azzal a nézettel, hogy aki kerekesszékkel közlekedik, az mindjárt értelmi fogyatékos is. Neki is feltették már a kérdést: „Melyik kisegítőbe jársz?” Mire ő vidáman rávágta: „Az ELTE-re!”
A Nem Adom Fel kávézóban beszélgettünk többekkel a csökkent munkaképességűekkel szembeni sztereotípiákról, és azok oldásáról.
Egy kávézó, ahonnan a dolgozók nem akarnak hazamenni
“Az önállóság elérése, a társadalom életében való részvétel az egyik olyan alapérték, amely a fogyatékkal élő emberek számára sokkal nehezebb. A munkahelyteremtő program egyik fő célja, hogy ezen a helyzeten javítson” – olvasható az alapítvány honlapján, ahol kiderült: a Nem Adom Fel program keretében a hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő jelentkezők felkészítését is elvégzik, és munkalehetőséget is biztosítanak nekik. Vállalnak takarítást is, az utóbbi három év folyamán komoly gyakorlatot szereztek ebben. Jelenleg irodákat, házakat és lakóparkokat takarítanak, sőt, kertgondozást is vállalnak. Piaci színvonalon dolgoznak.
A kávézó a Nem Adom Fel Alapítvány szövetkezetének tulajdona, a pénztári blokkomon is ez áll. Vagyis nem terheli ezt a kiváló munkát havi 800 ezer forintos bérleti díj. Aki megengedhet magának néhány kávéházi órát egyedül vagy társaságában, emelje kalapját a Nem Adom Fel szándéka előtt úgy, hogy betér a kávézóba.
A Hetek Magazinban ismét az amerikai elnökválasztás és Donald Trump személye kerül terítékre. A műsorvezető kivételesen Gavra Gábor akiket pedig kérdez: Morvay Péter és Seres László.
