Hetek blog

Mészáros István László: Természetes szövetségesek

2017/07/18. - írta: Hetek_hu

Benjamin Netanjahu budapesti látogatásához

isr_hun2.jpg

Mi magyarok nem turisták vagyunk történelmi területeinken, Izrael sem megszálló hatalom ősi földjén: a történelemhamisító elnevezéssel „Ciszjordániának” titulált Júdea-Szamáriában.

Nekünk fontosak Kolozsvár, Székelyudvarhely, Munkács, Szabadka, Kassa; miért ne lenne nekik fontos Kelet-Jeruzsálem, Hebron, Siló, Bétel, Tékoa?

A mi szívünket megdobogtatja a Hargita, az övékét meg Garizim hegye (a honfoglaláskori áldásmondás helye Júdea-Szamáriában).

Mi védjük külhoni magyarjainkat, Izrael védi az ősi földre visszatérő telepeseit.

Mi magyar Magyarország kívánunk maradni Európában, ők meg zsidó Izrael a Közel-Keleten.

Mi fontosnak láttuk határkerítés-építéssel is útját állni hazánk elözönlésének (szembeszállva az eszement európai politikai trenddel), Izrael meg védőfal emelésére kényszerült biztonsága érdekében (dacolva az eszement világpolitikai vélekedéssel).

Mindketten ugyanazzal – a közös zsidó-keresztény értékeinket lábbal taposó – muszlim terrorizmussal és térfoglalással állunk harcban, amiben Izrael a szabad világ védőbástyája a Közel-Keleten.

Mindketten dacolunk a nemzeti, vallási, kulturális keretek lerombolását célzó nemzetközi trenddel, vállalva az ezért járó megbélyegzést is.

Büszkék vagyunk rá, hogy Pest szülöttje Herzl Tivadar, a modern zsidó állam megálmodója. Hálával gondolunk rá, hogy mennyi zsidó honfitársunk hozott áldozatot hazánk felemelkedéséért, polgárosodásáért.

Osztozunk a Biblián, közös kultúrkörhöz tartozunk.

Természetes szövetségesek vagyunk,

Isten óvjon mindkettőnket!

Szólj hozzá!

A katari bomba és Liberalia gyermekei: Hetek-ajánló, 2017. június 16.

2017/06/17. - írta: Hetek_hu

Szakítás Katarral: Testvérietlenítés

Alig néhány nappal Donald Trump öbölbeli látogatása után a Szaúd-Arábiai királyság, Egyiptom, Bahrein és Jemen bejelentette, hogy megszakít minden kapcsolatot Katarral. Pillanatokon belül csatlakozott hozzájuk az Egyesült Arab Emirátusok is. Ám a miniállam sem maradt befolyásos támogatók nélkül: Törökország csapatokat küldött Katar támogatására, Irán pedig élelmiszert. Áll a bál az Öbölben. Valódi háború fenyeget? És mi köze mindehhez az arab tavasznak és a Muzulmán Testvériségnek?

+++

Liberalia gyermekei - Kultusz, orgia és révület: a zenei fesztiválok ősmintája

„Megváltoztak a nyári zenei fesztiválok az elmúlt évtizedben” – írja a brit Telegraph. „A korábbi hagyományos színpad plusz nézőtér elrendezés helyett egyre több a zöld környezetben, félreeső »titkos« helyszíneken tartott rendezvény, ahol a cél a zenei élmény mellett a »teljes átadás«, a résztvevők minél teljesebb kikapcsolása a hétköznapi világból.” Az erdőkben, szigeteken, titkos ligetekben tartott többnapos, zenés, eksztatikus, maszkos-jelmezes partik nem új találmányok: legrégebbi ókori formájuk a Liber Pater („a szabad atya”) istenség tiszteletére rendezett ünnepségek, a Liberaliák. Morvay Péter írása

+++

Egy bukott nemzet prófétája: Enoch Powell és a „vérfolyam“ beszéd hatása Angliára

Ha Isten egy nemzetet el akar pusztítani, akkor a vezetői megőrülnek. Ez az őrület pedig a migráció! - ásta meg előre Anglia sírját 1968-ban Enoch Powell, a 20. század egyik leghíresebb filozófiaprofesszora és politikusa, aki ötven éve a Konzervatív Szövetség előtt követelte az egykori brit gyarmatokról érkező migrációs hullám azonnali megfékezését. A forradalmi beszédet az angol lakosság jelentős része támogatta, mégis mind a saját kormánya, mind a pártja „rasszistának“ bélyegezte és száműzte a politikai közéletből. Morvay Bátor írása

+++

Az óbaloldal lázadása: Theresa May a katasztófa szélére sodorta a brit konzervatívokat

A brit politikai életet a kontinentális Európa politikusai hajlamosak lesajnálni a brüsszeli technokraták szemszögéből kétségtelenül egzotikusnak tűnő díszletei miatt, ám az aligha vitatható, hogy az elmúlt évtizedekben legalább két alkalommal – Margaret Thatcher 1979-es és Tony Blair 1997-es győzelme után – éppen Nagy-Britanniából indultak el olyan politikai mozgások, amelyek adott esetben évtizedes időtávon meghatározták a nyugati demokráciák közéletét. Gavra Gábor írása

További nagyszerű cikkek a Hetek legfrissebb számában!

Szólj hozzá!

Megtalálták a fenevad lövedékeit: Így pusztította el Róma Jeruzsálemet

2017/05/26. - írta: Hetek_hu

roma_jeruzsalem_attack.jpgJeruzsálem közel 2000 évvel ezelőtti római ostromának bizonyítékait találták meg izraeli régészek a Bibliában is szereplő Siloám-medence közelében. A kutatók szerint a jeruzsálemi alsó városban feltárt ostromlövedékek és nyílvesszők pontosan megegyeznek az első századi történész, Josephus Flavius leírásával. A jeruzsálemi ostrom Róma történetének legnagyobb városostroma volt, a négy légió közül az egyik Pannóniából érkezett. A csata közel egymillió áldozattal járt és a hatalmas zsákmányból épült fel a Colosseum. Az Izraeli Régészeti Hatóság a legkorszerűbb technológia segítségével vizsgálja át a mai felszín alatt 6-8 méterrel húzódó hajdani utcaszintet, és azt várja, hogy a kutatás Jeruzsálem történetének - beleértve az ősi zsidó szentély maradványainak - eddig nem ismert bizonyítékait tárja fel.       

Tovább Szólj hozzá!

Megváltozni az meló, nem csak elhatározás (videó)

2017/05/18. - írta: Hetek_hu

Interjú Molnár Ferenc Caramel énekessel

caramel-interju-hetek-hetilap.jpg

„Nem a sorsom ellenére, hanem a sorsommal együtt vagyok az, aki vagyok” – állítja életrajzi kötetében Molnár Ferenc Caramel énekes-dalszerző, aki most lapunknak bővebben is kifejtette, mi mindent ért ez alatt.

Hallottam, hogy nemrég érkeztél vissza Magyarországra. Hol jártál?

– Sepsiszentgyörgyön, ahol egy nagy koncertem volt. Minket leginkább Erdélybe, magyarlakta területekre szoktak hívni, de most elég vegyes volt a közönség.

Ilyenkor érződnek a nyelvi akadályok?

– Igazából nem, mivel a nyelven túl van a zenének egy olyan rezgése, érzelemvilága, amit megértenek az emberek, és ez közösséget teremt. Persze a legkellemesebb úti céljaink mindig a magyarlakta területek, ahol a nyelv különösen erős kapocs az emberek között. Sokkal komolyabb érzelmeket vált ki, ha a közönség magyar felkonferálást, illetve magyar zenét hall, nagyon megbecsülik, és ez nagyon megható. Néha a határon túl, mondjuk Erdélyben vagy a Felvidéken az ember még jobban magyarnak érzi magát – roma származásúként is –, mint itthon.

Nézze meg videós interjúnkat!

 

Pápai Joci még az eurovíziós dalversenyen is magyarul énekelt… 

– Az ő dala angolul elég furcsán hangzott volna. Ez nála abszolút autentikus így: a dalában benne van a roma folklór, a magyar népzene, illetve a nyugatias, popos, R&B stílus is. Én sokkal közelebb állok a popos világhoz, és arányaiban nem tudnám olyan tökéletesen vegyíteni ezeket a műfajokat, mint a Joci.

Miért, te miből építkezel?

– Ez egy folyamatos kísérlet, hogy az ember mindig próbál mai, friss hangzást kihozni úgy, hogy kicsit múltidéző is egyben. Most egy olyan lemezt készítek, amit már nagyon régóta szeretnék: azokat a fontos korszakokat próbálom a magam zeneiségében megidézni, amik rám gyerekkoromban vagy fiatalkoromban nagyon erősen hatottak. 1982-ben születtem, és emlékszem, mi ment a ’80-as, ’90-es években a rádióban, vagy milyen sokat néztük az MTV-t (Music Televisiont) otthon. Egymás után ugranak be a dalok, a számomra fontos momentumok, apróságok, amiket próbálok beépíteni a dalaimba. Megtalálni mindebben a jó arányokat, ez izgalmas munka.

 A teljes interjút olvasd el a Hetek hetilap május 19-i számában »

 

Szólj hozzá!

Ostobaság a tudomány bojkottja, állítja Hershkowitz Rabbi

2017/05/15. - írta: Hetek_hu

Budapesten tartott előadást egy innovációs konferencián a világhírű haifai Bar-Ilan Egyetem elnöke, Daniel Hershkowitz. A matematikus-professzorral életének fordulatai mellett az oktatás szabadságáról és az egyetemi autonómia korlátairól is beszélgettünk, no meg arról, milyen területen számíthatunk áttörésekre a közeljövőben, és segítheti-e a tudomány a Biblia jobb megértését.

 

Hat éve, amikor legutóbb beszélgettünk, oktatási és informatikai miniszter volt. A kormányfő azóta sem változott Izraelben, Ön azonban kiszállt a politikából. Miért?

– Az életnek különböző szakaszai vannak, amikor különböző dolgokkal foglalkozunk. Négy évet töltöttem a politikában, és büszke vagyok arra, hogy részt vehettem az izraeli űrprogram fejlesztésében, aminek én voltam a felelőse. De négy év után úgy éreztem, hogy a politikának vannak olyan aspektusai, amiket nem igazán szeretek. A legtöbb politikus számára a legfontosabb az, hogy újraválasszák. Én, mint tudós, nem tudok ezzel a gondolkodásmóddal azonosulni. Ezért döntöttem úgy, hogy kiszállok, és a négyéves mandátumom lejárta után felkértek, hogy vállaljam el a haifai Bar-Ilan Egyetem vezetését.

Mégsem fordított teljesen hátat a politikának, az elmúlt napokban például elkísérte Benjamin Netanjahu miniszterelnököt Kínába. Mit tapasztalt Pekingben? Kínáról köztudott, hogy az ENSZ-ben következetesen Izrael ellen szavaz. Milyen közös platformot tudnak találni?

– Persze, nem fordítottam hátat, és továbbra is nagyon jó kapcsolatban állok Netanjahu miniszterelnökkel és más politikai vezetőkkel, akik gyakran meghívnak, hogy konzultáljunk különböző kérdésekről. Ami Kínát illeti, nagyon érdekes világgal találkoztam, ami az érdekek világa. Gyakran nem tükrözi a kínai vezetők gondolkodását az, ahogyan például az ENSZ-ben szavaznak, mert azt geopolitikai számítgatások vezérlik. Valójában nagyon érdekli őket Izrael, és ennek oka az, hogy kezd lejárni a kőolaj korszaka. A világ előbb-utóbb megszabadul az olajfüggőségből. Emellett Izrael nyilvánvalóan tudományos nagyhatalom, és ezzel a kínaiak pontosan tisztában vannak. Ezért tud a nyolcmillió lakosú Izrael partnere lenni a világ legnépesebb országának. És a tudományon túli területeken is van érdeklődés. A Nankingi Egyetem – ez az öt legjobb kínai egyetem egyike, egy olyan városban, ahol többen élnek, mint egész Izraelben – együttműködési szerződést kezdeményezett a haifai egyetemmel, hogy hebraisztika képzést indíthassanak, és egy csoport kínai diák kezdi meg nálunk ősszel a képzést. Egy évet Kínában tanulnak intenzíven héberül, ezután három évet már ezen a nyelven tanulnak Izraelben.

Itt Magyarországon is nagy az érdeklődés a haifai egyetem iránt, és a konferencia mellett Önt a kormány ki is tüntette. Az ünnepség után azt mondta, hogy élete egyik legmeghatóbb pillanata volt ez. Miért?

– Nos, gondoljon csak bele: mindkét szülőm magyar holokauszt-túlélő volt. Apám egy kis erdélyi faluban, Nagy-ilondán nőtt fel, anyukám pedig itt, Budapesten, a Kazinczy utcában, nem messze a zsinagógától. 1944-ben koncentrációs táborba kerültek: apám Auschwitzba került, ahol különválasztották az édesanyjától és testvéreitől, akiket azonnal a gázkamrába küldtek. Ő maga 17 éves volt, és ezért munkára küldték, így maradhatott életben. Édesanyám Bergen-Belsenben volt. Miután a táborokat felszabadították, az akkori Palesztinába utaztak, és soha nem jöttek vissza Magyarországra. Soha nem akartak visszajönni arra a helyre, ahol kitagadták őket.

A teljes interjú itt olvasható »

 


HETEK MAGAZIN - podcast és videó

Podcast. A Hit rádióban minden pénteken délután jelentkezik a Hetek magazin, ahol a friss hetilap témáit boncolgatjuk vendégeinkkel. Töltsd le podcast beszélgetéseinket mp3-ban és hallgasd bárhol, bármikor! A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod Soundcloudon, iTunes-on (keress rá: Hetek Magazin), és Youtube-on is!

Videó. A Hetek Magazin viszont ennél több, mert időről-időre videós interjúkkal is jelentkezünk, amit Youtube-on, vagy a Hetek Facebook oldalán is meg tudsz nézni!

 

Szólj hozzá!

Ez a harc lesz a végső?

2017/05/10. - írta: Hetek_hu

Magyary Ferenc az unió legitimációs problémáiról

Egy olyan konfliktus gyújtópontjába került most Magyarország, amely sokkal mélyebben húzódó feszültségekről szól, mint amik első pillantásra észrevehetők. A napi szinten felbukkanó feszültségek mögött valójában az Európai Unió mélyben megbúvó legitimációs válsága húzódik.

magyary-ferenc.jpgAz Európai Unió folyamatait vezénylő politikusok egy olyan politikai konstrukcióban gondolkoznak, amelynek a fő jellemzője a jelenlegi rendszer evolúciója, amely az unió előtt álló problémák megoldására egy magasabb szervezettségi szinten álló egységet biztosítana. A fejlődés iránya és végpontja azonban nincs meghatározva, a reformláznak nincs konkrét, testet öltött iránya, továbbá hiányzik a demokratikus legitimációja. Ennek hiányát az európai – inkább csak jelszavakban megfogalmazott – értékrendre való hivatkozás hivatott betölteni. Az eddigi szerződéseken nyugvó európai szövetség már nem alkalmas arra, hogy a felmerülő problémákra gyors és hatékony válaszokat adjon, a végrehajtó központ pedig olyan megoldásokat próbál a tagállamokra kényszeríteni, amelyekre az eddigi szerződések nem jogosítanak és a tagállamok szuverenitását érintik (ilyen például a bevándorlási kvóta). A legitimitási válság két ponton ölt testet: egyrészt az EU működését illető igények már túl vannak az eddigi szerződések által biztosított kereteken, másrészt azok a kormányok által aláírt nemzetközi szerződések, amelyek szabályozzák az EU működését demokratikus – nem jogi – legitimációja megkérdőjelezhető.

***

Ennek a legitimációs válságnak jelei azok az Európa-szerte megerősödő mozgalmak, amik a nemzeti, európai identitás és nemzeti szuverenitás megerősítését tűzték ki célul. A migránsválság szerte Európában felerősítette azokat a hangokat, amik arról szólnak, hogy egy szűk, megfelelő felhatalmazással nem rendelkező európai központ intézi az európai politikát, és olyan döntéseket hoznak, amelyek kifejezetten az egyes tagországok érdekei ellen vannak. Az európai main­stream politika a – megfogalmazhatatlan – európai értékekre való hivatkozással próbálja ezeket a mozgalmakat szélsőségesnek beállítani és megbélyegezni. De ha a szélsőségességnek klasszikus jogi és demokratikus intézményességi kritériumait nézzük, akkor inkább azt a politikát lehet szélsőségesnek nevezni, amely felhatalmazás nélkül próbál egy intézményrendszert felhasználni egy legitim módon el nem fogadott politika érdekében.

Magyarország történelme a nemzeti szabadság és az európai kultúra védelméről szól. Ezek a tendenciák azonban nem érthetőek a vezető európai irányzatok számára. Ez pedig egyértelműen frontot nyit Magyarország és az EU-t jelenleg irányító erők között.

A márciusi Római Nyilatkozat aláírása és elfogadási körülményei már azt jelzik, hogy a jelenlegi EU-s politika elégtelen legitimációját próbálják kiegészíteni, akár olyan áron is, amely a polgári világ előtti időszakba nyúlik vissza, a szakrálisnak tekintett pápai legitimációhoz. A nyilatkozat elfogadását kísérő pápai fogadás és beszéd az EU-s vezetőknek ezt a szándékot jelzi.

Ezeket a szuverenitási problémákat csak azok az országok nem érzik, amelyeknek nemzeti szuverenitásuk nem csorbul, mivel nemzeti törekvéseik maradéktalanul megvalósulnak az EU-ban, vagy éppenséggel nemzeti politikájuk európai kiterjesztését szolgálja az EU. (A britek már elindultak a kilépés felé, mert nagyon is érezték ezeket a szuverenitásukat érintő problémákat. A németek viszont nagyon Európa-pártiak, nem véletlenül, mert sokak szerint az Európai Unió pusztán a német politika kiterjesztését szolgálja.)

Magyarország minden, ezzel kapcsolatos felmérés szerint elkötelezett az EU felé, feltehetőleg nemcsak a költségvetés stabilitását biztosító EU-s pénzek miatt, hanem azért is, mert az a magyar kultúra és hagyomány, amely Európa védőpajzsaként – joggal – tart minket számon, nem engedné, hogy az európai közösségből eltávozzunk, de nem fogad el olyan európai koncepciót, amely nemzeti céljaink kiteljesedését akadályozná.

Az érvénytelen kvótanépszavazás ugyan kudarc volt az eredeti kormányzati tervekhez képest, azt tekintve mégsem volt az, hogy a magyar nemzet egyértelműen nemet mondott a betelepítésre nemzetünk és kultúránk védelmében. Ennek egyik fő oka, hogy a trianoni béke következtében hatá­rain­kon túl rekedt magyarság miatt jelenleg az egyik fő program számunkra a nemzet kulturális, nyelvi, nemzeti egységének az építése. Ezenkívül Magyarország történelmének logikája a nemzeti szabadság és az európai kultúra védelmének gondolatmenetében ölt testet. Ezek a tendenciák azonban nem érthetőek az egyértelműen ideológiai beállítottságú, vezető európai irányzatok számára. (Mint ahogy az anyaföldjükön kisebbséggé vált magyarság autonómiakérdései is érzéketlenül hagyják a kisebbségi jogokra egyébként látványosan érzékeny Európát.) Ez pedig egyértelműen frontot nyit Magyarország és az EU-t jelenleg irányító erők között.

Ez a konfliktus a Magyarországot érintő európai parlamenti vitanapon is érezhető volt. Orbán Viktor egyértelműen kifejezte, hogy egy olyan Európában gondolkozik, amelyben bizonyos kérdésekben a tagállamok határozott véleményeket fogalmaznak meg, amelyet aztán nyílt vitában ütköztetnek a megegyezést keresve. Ez a felfogás a nemzeti szuverenitáson nyugvó államszövetség Európa-képe. Az Orbánnal szemben felvonuló erők viszont olyan közös Európáról beszélnek, ami szervezeti és alkotmányos szinten soha nem jött létre. Ezért történik meg rendszeresen a nagy általánosságban az európai értékrendre való hivatkozás, ami a közös gondolkodás helyett valami vallásos áhítatszerű érzésre apellál. A magyar kormányt támadó vélemények egy valamiféle közös európai tömb platformjáról hangzottak el, amelynek nem igazán látszanak a legitimációs alapjai. Alapvetően az a kérdés, hogy a nemzeti szuverenitásoknak (és identitásoknak) lesz-e helye az újonnan felépülő Európában, vagy egy bizonytalan legitimitású, globális identitáson épülő hatalmi konstrukció jön létre.

***

A baloldali politikai taktika – amely visszanyúlik a ’68-as diáklázadásokon, az 1917-es orosz kommunista forradalmon és a párizsi kommünön keresztül a jakobinus diktatúráig – tudatosan nyit olyan terepeket, ahol a demokratikus (választásokon keresztül létrejövő) legitimáció helyett létrehoz párhuzamos (valójában nem valódi, ál) legitimációkat, amelyeken keresztül be tudnak avatkozni a legitim döntéshozó szintekbe. Ezek a terepek: a média, civil szféra, tudományos élet vagy éppen a tüntetéseken létrejövő bázisdemokráciák mechanizmusai. Az ezeken a területeken létrejövő „kettős hatalom” lehet az a bástya, ahonnan aztán el lehet indítani az akciót a törvényes hatalom ellen. Látszólag demokratikus folyamatokon keresztül jön létre a kisebbség diktatúrája. Ezt a taktikát láthattuk Trump megválasztása utáni tüntetéseken az USA-ban, de Izraelben is, amikor a V15-mozgalom esetében az Obama-kormányzat NGO-k segítségével próbálta manipulálni az izraeli választásokat (ennek a tanulságnak a leszűrése hozta létre az izraeli átláthatósági törvényt).

A taktika lényege, hogy bizonyos érzékeny ügyek kapcsán mozgósítható tömeggel, testületekkel meg kell szállni a nyilvánosság valódi és szimbolikus tereit, majd a megnyilvánulásokra hivatkozva politikai legitimitást merítve mozgalmat indítani, vagy tárgyalópartneri viszonyt kikényszeríteni a törvényes hatalommal. A jelenség lényege az az optikai csalódás, amely egy téren megjelenő 10-20 000 embert, vagy nem demokratikusan megválasztott testületet többnek láttat, mint a választásokon részt vevő többmilliós tömeget. Ez a logika konkrét politikai taktikaként először a kommunista szovjetforradalomban jelent meg, amikor is a nagy francia forradalom és a párizsi kommün tapasztalatait leszűrve alakították ki az immár politikai taktikaként működő gyakorlatot. A különféle területeken, üzemekben vagy városrészekben alakított gyűléseken a leghangosabb és legagresszívebb politikai agitátorok kezébe került a vezetés általában nyílt szavazással, vagy egyszerűen anélkül, hangerő folytán. Majd az így megalakult tanácsok (szovjetek) elkezdtek párhuzamosan működni a törvényes hatalommal, így jött létre a kettős hatalom. Később a „Minden hatalmat a szovjeteknek!” jelmondattal a hatalmat a törvényes eljárás nélkül hatalomra került csoportok ragadták meg.

Az elmúlt években ennek a politikai gyakorlatnak a különböző formái kezdtek eluralkodni, és ezeket az eszközöket használva próbálják a törvényesen megválasztott kormányok működését aláásni. Az eljövendő évek stabilitásának a kérdése ott fog eldőlni, hogy a döntések a valódi demokratikus legitimációval rendelkező területeken fognak-e megszületni. Ha viszont ezek a legitimációt gyengítő tendenciák erősödni fognak, azok konkrét előidézői lesznek olyan válságoknak, amelyek a mai világban vagy a káosz, vagy a diktatúra irányába fognak mutatni.

Szólj hozzá!

Pápai fiú a júdeai dombok között

2017/05/06. - írta: Hetek_hu

Benny Elon rabbi (1954-2017)

elon_2.png

“Pápai fiú vagyok” - így fogadott bennünket Benjamin (Benny) Elon 2004-ben, amikor jeruzsálemi irodájában Németh Sándorral együtt először találkoztunk vele. Közös jóbarátunk, Yehuda Shen egyenesen a repülőtérről vitt bennünket a turisztikai miniszterhez, akiről csak annyit tudtunk, hogy a családja révén magyar származású rabbi támogatja azt, hogy Izrael erősítse kapcsolatait a világméretű evangéliumi közösséggel. Elon elmondta, azért javasolta Ariel Saron miniszterelnöknek, hogy hívja meg Jeruzsálembe a legjelentősebb keresztény felekezetek vezetőit, mert hitt abban, hogy az evangéliumi hívők támogatják, sőt erősíthetik a zsidó állam kötődését a bibliai föld iránt. Ő maga is erre tette fel az életét, családjával, hat gyermekével húsz éven át az egyik legősibb ószövetségi helyszínen, Béthelben lakott. 

A jeruzsálemi találkozás váratlan és emlékezetes élmény volt, egy évtizedes barátság kezdete, amelyhez az évek során sokan csatlakoztak. A miniszter egy percig sem éreztette hivatalos rangját, hanem rabbiként osztotta meg gondolatait a zsidóság egybegyűjtésről, a világ drámai eseményeiről a magyar lelkésszel. A kormányhivatal irodája másfél órára zsinagógává változott, ahol a beszélgetés középpontjában a Biblia állt: azok a szövetségek, amelyeket Isten kötött a zsidósággal, és a világ népeivel. Elon halkan beszélt, de szavait átható tekintete spirituális távlatokba emelte. Politikai ellenfelei jobboldali “héjának” nevezték, ám karakterétől mi sem állt távolabb: kevés nála finomabb embert ismertem, aki tisztelttel és méltánylással beszélt azokról is, akiknek a nézeteivel nem értett egyet.

”Valami olyannal rendelkezünk, amit nem lehet máshova elvinni. Senki, sem a terroristák, sem Izrael politikai ellenfelei nem vehetik el tőlünk a Bibliát, a Szentföldet, a zsidó és keresztény szervezetek szolidaritását és barátságát, akik a legnehezebb időben sem hagyták üresen Jeruzsálem utcáit" – a miniszter ezt már az Ariel Saron miniszterelnök személyes védnökségével megrendezett konferencián mondta, ahol felszólította a jelenlévőket, hogy "Izrael nagyköveteiként" járjanak zsinagógáról zsinagógára, templomról templomra, gyülekezetről gyülekezetre, és győzzék meg az embereket arról, hogy aki Izraelbe utazik, az országot, annak jövőjét és egyben a Szentírásnak a tekintélyét erősíti. A konferencián Saron és Benjamin Netanjahu is arra kérte a keresztény vezetőket, hogy “Jeruzsálem őrzői és védelmezői legyenek”.

enon_ne_meth.png

Benny Elon és Németh Sándor Washingtonban

Bár Elon öt évvel később távozott a politikából, igazi küldetése ezt követően kezdődött: nekilátott, hogy megvalósítsa a szívében élő víziót a kereszténység és a zsidóság újfajta összefogásáról. Elon volt az első izraeli vezető, aki meglátta azt, hogy a keresztény közösségek és vezetőik nem csak anyagi és erkölcsi támogatást adhatnak Izraelnek - például a modern államot és a bibliai helyszíneket egybekapcsoló zarándokutakkal -, hanem különleges lehetőséget kínálnak arra, hogy saját országuk politikusait megnyerjék a zsidó nép és a zsidó állam iránti szimpátiának. Ezt az álmot nagyon is gyakorlati módon tekintette: személyes hitelét, politikai kapcsolatrendszerét és bibliai ismereteit felhasználva elkezdte megszervezni az izraeli parlament, a Kneszet és az egyes államok nemzeti parlamentjei közötti együttműködést. Fáradhatatlanul utazott szerte a világon, és ennek nyomán egyre-másra jöttek létre képviselőcsoportok, “kaukuszok”. A Kneszet Keresztény Szövetségeseinek washingtoni képviselő csoportját Mike Pence republikánus kongresszusi képviselő, az Egyesült Államok jelenlegi alelnöke alapította. Az Izrael Szövetségesei Mozgalom európai zászlóbontására Budapesten került sor, egy nemzetközi konferencia keretében, ahol Elon emlékezetes beszédet tartott a Hit Parkban rendezett 12 ezer fős szolidaritási nagygyűlésen. Néhány év alatt a mozgalom több mint 20 országra terjedt ki, és a dél-amerikai Uruguayban éppúgy működik már zsidó-keresztény politikusokból álló képviselőcsoport, mint Dél-Afrikában és Németországban.

Elon a politikát soha nem öncélnak tekintette, hanem eszköznek arra, hogy szeretett nemzetének segítsen betöltetni az Örökkévalótól kapott küldetését. Utolsó találkozásunkkor, 2016 februárjában már nagybeteg volt, de személyesen kérte, hogy találkozhasson Németh Sándorral Jeruzsálemben. Hangja még a szokottnál is halkabb volt, de a szelleme továbbra is élénken követte a világ eseményeit. Kicsit szkeptikusan, de bizakodóan hallgatta Németh Sándortól, hogy Amerikában fordulatot hozhat az elnökválasztás, ha Donald Trump kerül a Fehér Házba, ami Izrael helyzetét is erősítheti. Elon elmondta, hogy a világot ma egy olyan nagy sebességgel robogó autóként látja, amelynek az utasai előtt az út menti fák és épületek egybemosódnak, ezért nehéz kivenni a részleteket, ahogy a világban is sokszor zavarosnak látszanak a folyamatok. De - mondta - az Örökkévaló szelleme segít abban, hogy felismerjük az útirányt, és lássuk magunk előtt a célt.

Benny Elon május 5-én hunyt el, és családja - felesége, Emunah, hat gyermeke és tizennégy unokája - aznap el is búcsúztatta Jeruzsálemben.

Igazi mensch és Izrael hőse volt, aki életével szüntelenül Teremtőjét és nemzetét szolgálta. Utat nyitott, de űr marad utána.

Salom, Benny.

Morvay Péter

Szólj hozzá!

A nemzetközi sikert arató 1945 című film és a múltfeldolgozás

2017/04/21. - írta: Hetek_hu

Western magyar módra

Az 1945 című magyar film rendezőjével és a forgatókönyvírójával készült, filmrészleteket is tartalmazó interjúnkból közlünk részleteket.

A második világháború végének Magyarországán, egy kis községben vagyunk: a németek kimentek, az oroszok bejöttek. Az egész falu épp a jegyző fiának esküvőjére készül. Minden a rendes kerékvágásban halad, mígnem a déli vonattal megérkezik két zsidó férfi, akiknek a pontos kiléte ismeretlen. A két férfi gyalogosan vág neki az egyórás útnak a faluba, az állomásfőnök pedig biciklin elhajt, hogy mielőbb szétkürtölje a hírt: visszajöttek a zsidók. Az 1945 című film cselekménye mindössze háromórás időtartamot ölel fel. Azt mutatja be, hogyan fogadja a felbolydult lakosság a hazatérőket, ki hogyan reagál az elszámoltatás veszélyére.

 

„A holokauszt témája művészi értelemben ki lett merítve. Ma, 70 év távlatában már a túlélés, a hazatérés korszaka, a „hogyan tovább” kérdése került előtérbe a közép-európai filmgyártásban. A mienk egy beszélgetős film, már az alkotása közben is nagyon sok történet előjött azok részéről, akik a filmmel kapcsolatba kerültek – saját történetek, családi sztorik. Reméljük, hogy ezek a beszélgetések egyre szélesebb körben folytatódni fognak”

– mondta el lapunknak az 1945 című filmje sajtóbemutatóján Török Ferenc rendező.

A rendező Szántó T. Gábor Hazatérés című novellája alapján készült filmjéről – amely április 20-tól a magyar mozikban is látható – az amerikai filmes szaklapok szuperlatívuszokban írnak, nemzetközi sikere óriási. A művészi eszközök, amelyeket a film használ, a zenétől kezdve a rendkívüli színészgárdán át az operatőri munkáig, méltán vívták ki a kritika és a közönség figyelmét. A filmkészítők kérdésünkre a siker magyarázatát többek között abban látták, hogy alkotásuk egy olyan történelmi időszakra fókuszált, amely viszonylag feldolgozatlan mind a filmgyártásban, mind a tankönyvekben.

Az 1945 és 1948 közti, a félfeudális rendszerből a demokráciába való átmenet lehetőségének időszakát villantja fel a film, amikor a közelmúlttal való szembenézés lehetőségét – már és még – nem korlátozza egyik totalitárius diktatúra sem, azaz a számvetés kizárólag az érintettek hozzáállásán múlik.

„Ilyen film még sok lesz, ennek a korszaka most kezdődik el. A Saul fia egy fantasztikus film volt, és olyan tudást, esztétikumot adott, ami unikális, de bizonyos értelemben le is zárta a holokauszt 1944-45-ös korszakát. Most eljött az idő – a 21. század közepén tartunk lassan –, hogy meginduljon ez a posztholokauszt – gondolat, mert ránk nézve drámaibb és súlyosabb kérdés a túlélés lehetőségeinek, az ezzel kapcsolatos kompromisszumoknak és tabuknak a feltárása”

– mondta el Török Ferenc.

A rendező elmondása szerint a film hosszú ideig, 10-12 éven keresztül készült, ami utólag akár szükségszerűnek is tűnhet, hiszen a mai hivatalos emlékezetpolitika, az áldozatnemzet- mítosz tükrében nálunk különös aktualitást kap az üzenete.

A teljes interjú a Hetek hetilap április 13-án megjelent lapszámában olvasható.


HETEK MAGAZIN - podcast és videó

Podcast. A Hit rádióban minden pénteken délután jelentkezik a Hetek magazin, ahol a friss hetilap témáit boncolgatjuk vendégeinkkel. Töltsd le podcast beszélgetéseinket mp3-ban és hallgasd bárhol, bármikor! A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod Soundcloudon, iTunes-on (keress rá: Hetek Magazin), és Youtube-on is!

Videó. A Hetek Magazin viszont ennél több, mert időről-időre videós interjúkkal is jelentkezünk, amit Youtube-on, vagy a Hetek Facebook oldalán is meg tudsz nézni!

Szólj hozzá!

Sokat köszönhetünk az egész BAGázsnak (videó)

2017/03/24. - írta: Hetek_hu

Civil segítők a bagi romatelepen

bagi-romak-hetek-magazin.jpg

A 2010 óta működő BAGázs felemelő példa arra, hogy emberek a szabadidejükben önkéntesként, jó ügyekért összeállva, rendkívül hatékonyan képesek együttműködni és másokon segíteni. Hogy mennyire pótolhatatlan, amit csinálnak, olyan helyeken derül ki igazán, ahol nincs civil segítség, és hihetetlen kiszolgáltatottságban él mindenki. 

Bag egy négy ezer fős Pest megyei nagyközség, melynek 400 lelkes szegregátuma egyike az ország legnyomorúságosabb romatelepeinek – hiányzik az aszfalt út, a közvilágítás, a házak jelentős részében nincs víz, villany, olykor még ablak sem. itt végez 2010 óta sokrétű segítő munkát a BAGázs egyesület. Both Emőke, a BAGázs elnöke 2009-ben fiatalkorú bűnelkövetők pártfogó felügyelőjeként került a bagi telepre.

Magyarországon ma legalább 300 ezren élnek cigánytelepeken, ahol a rendszeres jövedelemmel rendelkezők aránya nem éri el a 40 százalékot.

„Megdöbbentett, amikor először jártam ott: mintha visszamentem volna az időben 40-50 évet, de a legrosszabb a rettenetes elszigeteltségük és kilátástalanságuk volt” – meséli az elnök, aki egyben a jogi egyetemen is oktatott. Ekkor kezdett el joghallgatókból önkénteseket toborozni, akikkel először egy kéthetes nyári tábort szervezett a bagi gyerekeknek. a tábor után döntöttek úgy, hogy létrehozzák a BAGázs egyesületet azzal a céllal, hogy segítsenek a telepi romáknak felismerni a lehetőségeiket, és elérni a céljaikat. egyidejűleg egy nemzetközi projekt keretében sorstárs és nem sorstárs mentorok képzését is elindíthatták Bagon.

„Az első tábor fiatal önkéntesei hamar elköteleződtek az ügy iránt, miután megtapasztalták, hogy az egyszerű játékok mennyire sokat jelentenek azoknak a gyerekeknek, akik nem szoktak hozzá, hogy ilyen nagy figyelmet kapnak, és ennyit játszanak velük. kezdetben volt bizalmatlanság a helyiekben, de aztán nyugodtabb lett a légkör, hogy látták: számíthatnak ránk, rendszeresen ott vagyunk a telepen. Így kezdtünk el egy olyan folyamatot, amelynek célja, hogy lebontsuk a falakat a telepen élők és a többségi társadalom között” – mondja Both Emőke.

Az egyesület először kifejezetten a gyerekeknek indított programokat, azután a felnőtteknek is, akikkel a gyerekek révén kerültek kapcsolatba. a BAGázs a sokrétű segítő tevékenységét önkéntesek munkájára alapozza: évente száz aktivistát mozgat, akiknek életkora 14 és 70 év között van. a bagi gyerekeknek gimnazisták és egyetemisták tartanak hetente többször játékos fejlesztő foglalkozásokat, a felnőtteket idősebb önkéntesek segítik tanulásban, adósságkezelésben, jogi útvesztőkben vagy akár házfelújításban.

Elévülhetetlen érdemei voltak a BAGázs egyesületnek egy korábbi interjúalanyunk, Lakatos Heléna életének rendezésében: felhagyott a droggal, munkához, lakáshoz jutott, és végül visszakaphatta a gyermekvédelemtől három gyermekét is. Heléna a bagi cigánytelepről jött.


HETEK MAGAZIN - podcast és videó

Podcast. A Hit rádióban minden pénteken délután jelentkezik a Hetek magazin, ahol a friss hetilap témáit boncolgatjuk vendégeinkkel. Töltsd le podcast beszélgetéseinket mp3-ban és hallgasd bárhol, bármikor! A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod Soundcloudon, iTunes-on (keress rá: Hetek Magazin), és Youtube-on is!

Videó. A Hetek Magazin viszont ennél több, mert időről-időre videós interjúkkal is jelentkezünk, amit Youtube-on, vagy a Hetek Facebook oldalán is meg tudsz nézni!

Szólj hozzá!

Kéne majd egy Grammy díj! - beszélgetés Radics Gigivel (videó)

2017/03/16. - írta: Hetek_hu

„SOK FIATAL SZERETNE HÍRES LENNI. Fontos kérdés, hogy az emberben van-e istenadta tehetség, de sajnos ez nem mindig elég, küzdeni is kell az álmokért. Lényeges viszont, hogy ne csak álmodni merjünk, tegyünk is a sikerért. Ez sokszor nagyon nehéz, mert erős akaratra van szükség – mondja Radics Gigi énekesnő, aki nyolcéves kora óta színpadon áll, és motivációs roadshow-kon is megosztja tapasztalatait roma és nem roma fiatalokkal egyaránt.

Hogyan jutottál el odáig, hogy A Dal 2017 döntője alkalmából Quincy Jones kiemelt téged a saját Facebook-oldalán?

Ez nekem is elképesztően sokat jelent, hogy egy ilyen kaliberű embert ismerhetek, aki olyan világsztárokkal dolgozott együtt, mint Michael Jackson, Ray Charles vagy Frank Sinatra. Havonta egyszer egymásra írunk, hogy ki hogy van, és így elmondtam neki, hogy lesz ez a verseny, készülök rá nagyon, és izgulok, mert a See it Through című saját dalommal indulok. Ő pedig észben tartotta, hogy mikor van a döntő, és előtte való éjjel kiposztolta, hogy nagyon sok sikert holnapra. Ez nekem szinte felfoghatatlan volt.

Végül nem te nyertél.

Pápai Joci megérdemelten nyert, ő egy nagyon jószívű ember, kitűnő zenész, nagyon örültem a sikerének. Vele együtt kerültem be az első négybe egy erős mezőnyben, ez így volt rendben.

Quincy Jonesszal hogyan ismertétek meg egymást?

Mint kiderült, valaki elküldte neki két megasztáros videómat. Aztán egyszer, amikor épp utaztunk egy fellépésre, jött egy e-mail, hogy Quincy Jones, a világ egyik legnagyobb zenei producere nem gondolta volna, hogy egy 15 éves lány még könnyeket tud csalni a szemébe. Azt hittem, hogy valaki szórakozik velünk. Pedig a hír igaz volt, annyira, hogy három hétre rá már a Montreux-i Jazz Fesztiválon énekeltem, ahová Quincy hívott meg személyesen. Los Angelesben is többször találkoztunk a házában, mert amikor kint voltunk a családommal, meghívott minket vendégségbe. Szóval abszurd az egész történet.

A Megasztár első díjazottjaként jutottál ki Amerikába. Hogyan érezted magad kint?

Nagy élmény volt, már csak amiatt is, mert Amerika az őshazája azoknak a zenei stílusoknak, amelyek nagyon közel állnak hozzám: az R&B, a soul, a gospel. Nagyon szerettem volna eljutni olyan helyekre, ahol ez a zene szól, kicsit próbálkozni, akár fellépni jammelős formációkban, ami az angol nyelvtanulás szempontjából is hasznos volt.

Az interjú írott formában a Hetek hetilap legújabb számában olvasható!


HETEK MAGAZIN - podcast és videó

Podcast. A Hit rádióban minden pénteken délután jelentkezik a Hetek magazin, ahol a friss hetilap témáit boncolgatjuk vendégeinkkel. Töltsd le podcast beszélgetéseinket mp3-ban és hallgasd bárhol, bármikor! A Hetek Magazin hanganyagait megtalálod Soundcloudon, iTunes-on (keress rá: Hetek Magazin), és Youtube-on is!

Videó. A Hetek Magazin viszont ennél több, mert időről-időre videós interjúkkal is jelentkezünk, amit Youtube-on, vagy a Hetek Facebook oldalán is meg tudsz nézni!

Szólj hozzá!